Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
Dokumentumok - Békés megye részvétele a szabadságharcban
nácrul reá lőttek, s mint a megtalált attilláján látható, egy golyó által karját keresztül, kettő pedig, mely közül egyik az orra alját, másik pedig a homlokát érte, s az vetett véget erénydús, szépen élt fiatal életének! Béke lebegjen a haza védelmében korán elveszett dicső porai felett!!!... BML Orosháza közs. ir. sz. n. 1848. február 11. A levélíró Plavetz Mihály orosházi községi jegyző fia. (Veres 1886. 61.) 1848. február 8-án a Délvidékről előrenyomuló szerb felkelők és a temesvári császári csapatok támadást indítottak a február 7-én megszállt Új-Aradról és Ó-Aradon levő magyar sereg ellen, átkelve a befagyott Maroson. Tüzérségük komoly zavart okozott Gaál tábornok középhadának soraiban, mire az visszavonulást rendelt el és kiürítették a várost. (Gaál csapataival együtt Battonyára menekült.) Boczkó Dániel (az aradi tábor kormánybiztosa) biztatására a jobbszárnyon elhelyezkedői Asztalos Sándor százados a 29. honvédzászlóalj katonáival visszanyomult és a fosztogató szerbeket kiverte a városból. A Békés megyei szabadcsapat február 7-én érkezett meg Aradra Glogovácról, majd 8-án Mácsára vezényelték őket, ahonnan február 9-én vissztérve egy részük bekapcsolódott az aradi utcai harcokba. A harcok során az ellenséget a Maroson túlra szorították vissza és Új-Arad felszabadult. (Oláh II. 261., Breit I. 312—313.) 1 L. Védbiz. ir. 51/1849. Okolitsny őrnagy jelentése a megyei szabadcsapat Aradról Glogovácra helyezéséről. (1849. január 27.) 2 A december 14-i csatára utal 1 visszamaradt 4 6 zászlóalj Leiningen huszár 5 2 zászlóalj határőr 6 visszavonultak, meghátráltak 7 Gaál Miklós tábornokra utal, aki az aradi ostromsereg parancsnoka volt a Máriássy által kezdeményezett sikertelen decemberi ostrom után. (Bona 1983. 153.) 8 Asztalos Sándor (1821-1857.) vagyontalan nemesi származású, a besztercei katonai nevelőintézetben végzett. 1848. június 13-tól főhadnagy az 1. honvédzászlóaljban, szeptember 27-től százados a 29. zászlóaljnál, az 1849. február 8-án történtek után őrnagyi rangot kapott. 1849. július 2-től alezredes az 5. hadseregben. Emigrációban, párbajban hal meg. (Bona 1983. 95.) 9 Arad és Temesvár között közel félúton levő Temes megyei város. 111 Aradtól É-ra fekvő Arad megyei község " ágyúzás 12 Mikolay Albert, Mikolay István orosházi evangélikus lelkész (1823-1862 között) joghallgató fia, aki hadnagyként szolgált a megyei szabadcsapatban. (Veres 1886. 112., Szabó Pál 1937. 9.) 208
