Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
Dokumentumok - Békés megye részvétele a szabadságharcban
folyamodni. Ehhez képest a szükséges költségekre 50.000 ezüst forintot, mely összeg a jövő 1848/49 évi közadókba be fog tudatni, e rendkívüli szükségben előlegezésképpen kivettetni elhatározta. E summa elnöki meghagyás folytán már ki is vettetvén oly formán, hogy egy hold földre 5 és 22/40 ezüst krajcár esik. Ezen kivetés közakarattal megállapíttatik, s azonnali behajtás végett illető részletekben mindnyája szolgabíróknak kiadatik, oly meghagyással: hogy a befolyandó pénzt siessenek a pénztárba beszállítatni, a nem fizetők jegyzékét pedig a jövő hétfőn tartandó bizottmányi ülésre adják be — akkorra tartatván fel ezek iránt a körülményekhez képest intézkedni. 9- er Hivatkozólag a j[egyző]k[önyv] 78-ik száma alatt hozott végzésre’ — a hátralévő mindennemű régibb adóbeli tartozások behajtására a járásbeli tisztségek, s illetőleg a városi és községi bírák felelősség terhe alatt ismételve is köteleztetnek — a szolgabíráknak ez iránti jelentése is mielőbb beváratván. 10- er Megbizatik az elnök alispán, hogy amennyiben a toborzásnak csak megindítására sincs jelenleg készpénz, addig is, míg a fentebbi három pontok alatti intézkedések útján pénz kerülend be, általa a megye nevében kiadandó elismervényekre teremtsen a megye tehetősbjeitől készpénzt. 11- er A helybeli fiók hadfogadó főhadnagynak hazafias szívességét méltányolva — s háláját már előre is tettleg kifejezni óhajtva a bizottmány, felírást határoz a miniszterelnökhöz: miszerint említett tiszt kapitányságra előterjesztvén, a most e megyében toborzandó zászlóaljnál — melyhez átlépni elhatározott akarata — kapitányul még most kineveztessék s mint ilyen nagyobb biztosság tekintetéből a toborzásnak egész megyébeni vitelére különös miniszteri parancs által is mielőbb egyenesen félj ogosí ttassék. 12- er Végre, a haza nevében határozatilag újra, meg újra felhív a bizottmány mindent, ki a megye határán6 lakik — kinek hatása, befolyása lehet, hogy a toborzásnak minél gyorsabb és nagyobb sikert szerezni tartsa polgári kötelességének. Kelt mint fentebb Jegyezte: Szakái Lajos mk. főjegyző BMLÁU. Biz. jkv. 819/1848. szeptember 18. Közölve: Oláh I. 289—292. 1848. augusztus 16—23. között folyt az országgyűlésben a katonaállítási törvény vitája, amely végül a baloldal módosító javaslata alapján nyert elfogadást. (Spira 1959. 228—230.) Szövegét augusztus 26-án hitelesítették. (Beér 1954. 570.) Az ellenforradalom augusztus végi ellentámadása következtében Kossuth a baloldal követelésére rávette Szemere Bertalan belügyminisztert - aki a délvidéki táborban tartózkodó hadügyminisztert helyettesítette — hogy a katonaállítási törvény királyi szentesítése előtt utasítsa a törvényhatóságokat az összeírás megkezdésére. (Spira 1959. 239.) Szemere augusztus 29-i kelettel ki is bocsátotta a felhívást, amelyet Békés Megye Állandó Bizottmányának szeptember 2-i ülésén ismertettek 180
