Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
Dokumentumok - Békés megye részvétele a szabadságharcban
Midőn ezt közhírré tenném, nem szükséges mondanom, mit kíván tőletek a trón, a haza, törvényeink java s igénye! Nehogy azt, mit századokon át őseink vészteljes időkben megtartottak, azon szabadságot, mely jövendő jobblétünk alapja és azon függetlenséget, mely nélkül magunknak semmi jót nem eszközölhetünk, mi, ivadéki dicső őseinknek elveszítjük ezen egyetlen kincsünket, mint őseinktől reánk szállott hagyományt, melyet a velünk szövetkezett nemzetekre mindig kiárasztott nemzetünk. Magyarok! Most hát védeni és legmegfeszítettebb erőnkkel fenntartani szent kötelességünk és azt egyesülten tenni is fogjuk. Felhívom ennél fogva ajász-kun nemzetet, Hajdú kerületet, Pest, Csongrád, Csa- nád, Békés, Arad, Szabolcs és Bihar megyéket, Budapest, Debrecen, Kecskemét, Szeged, Arad, Hóldmezővásárhely,1 Szentes, Szolnok, Nagykőrös, Mezőtúr, Gyula, Békés, Nagyvárad városaink vitéz lakosait, miszerint azonnal nemzetőrseregeiket felállítsák, amennyire lehető, rendes katonaságnál szolgált tisztekkel magok lássák el és rendezzék, vadászpuska, kasza, kard, fokos, buzogány sat. saját fegyvereikkel lássák el, és magokat haladéktalan akképp tartsák készen, hogy első felhívására a hazának a már megtámadott Bács, Torontál megye helységeinek védelmére, oltalmára lehessenek, hogy azon bűnös megtámadok, törvényszegők, vagyonokat dúló, kik korántsem szerbek, vagy horvát[ok], minthogy ezek a magyar koronáért és nemzetért igaz testvérként mindég életöket és véröket áldozzák, úgy ezentúl is bizonyosan a magyarral közös szabadságokért fognak inkább buzogni és harcolni, mintsem rabigát hordani. Szerb atyánkfiái azért sem lehetnek, minthogy őket a magyar nemzet száznyolcvan év előtt a török járom elől menekülve testvérileg karjaiba fogadá, és ezen nemzet hálátlan soha nem volt, hanem elkorcsosodott vakmerő, gyülevész népcsoportok lehetnek - megbüntetve visszaverettessenek és ezáltal közös hazánk békéjét fenntartva, királyi trónunk tekintélyét és hazánk integritását megőrizzük. Hadügyminiszter Mészáros Lázár sk. BML Áll. Biz. ir. 152/1848. Szemelvényesen közölve: Oláh I. 205-201. 1848. április 8-án a magyar országgyűlés és a szerbek küldöttsége között nem jött létre megegyezés a nemzetiségi követelésekkel kapcsolatban. A küldöttség különfelkereste Kossuthot is, aki a követelések teljesítésétől elzárkózott, és ezzel a szerbek és a kormány között kenyértörésre került sor. (Horváth I. 118., 120.) A május 13-án tartott karlócai gyűlés határozatai alapján létrehozott bizottság, az un. szerb főodbor Djordje Stratimirovic parancsnoksága alatt három felkelőtábort szervezett. (Periásznál, a Bács megyei római sáncok mögött és Karlóca alatt, Újvidék közelében. (Spira 1959. 225.) A magyar kormány előbb Csernovics Pétert, majd május 24-től Vukovics Sebő Tetnes megyei alispánt nevezte ki kormánybiztossá az ellenségeskedés megszüntetésére. (Horváth I. 175.) A június 6-án kirobbant délvidéki szerb felkelésre utalt Mészáros hadügyminiszter a 155
