Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)

Dokumentumok - A népképviseleti országgyűlési választások 1848 nyarán

1 846-ban Debrecenben verseskötete jelent meg. A márciusi forradalom után aktív részese a gyulai helyi politikai életnek, két hosszabb cikket és egy verset közölt Táncsics újságjában. A „gyulai követválasztás” című írása mutatja legjobban politikai állásfoglalását, emberi habitusát. A népképviseleti országgyűlésre még őt, a papot sem engedik be a megye urai, akkor hogyan engednék be a nép egyszerű képviselőit, summázza a választás tanulságait. A választási kudarcok ellenére is kitart meggyőződése mellett, 1848 nyarán nemzetőrként vesz részt a délvidéki táborozásban, majd tábori papként a gyulai hadikórházban működik. A sebesültek között kitört tífuszjárvány áldozata lett 1849. márciusában. (Erdész Adám: Ki volt Kenézy Lajos? — Békés megyei Népújság 1984. okt. 16. XXXVII. évf. 243. sz.)

A második gyulai képviselőválasztásról a Munkások Újsága 1848. október 10-i számában közölt rövid hír Stummer Lajos jelöltségéről szól. Stummer Lajos ügyvéd 1848. május 3-tól tagja volt a megyei állandó bizottmánynak, a Gyulai Kör egyik vezető személyisége. Mint jó képességű szónok az országgyűlési baloldal erejét növelhette volna Táncsics szerint. Táncsics minden bizonnyal Kenézitől nyerte ezt az információt, hiszen más gyulai levelezője nem volt újságjának.

1 így, helyesen Karassiay István

2 ironikus szójáték, vágyik értelemben

107