Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)

Dokumentumok - A népképviseleti országgyűlési választások 1848 nyarán

2 Amely Ország Gyűlési Követ a nép érdeke ellen működne, az visszahívatva többé követnek, mint becstelen el ne választhasson.

3. Malmok utáni taksát ne fizettessenek, úgy a boltoktul sem.

4. Korstmáltatási és mészárszéki jog Helységeket illesse.

5. A szőlőkből dézsma ne adasson.

6. Egy családból csak egy tartozzék nemzeti őrnek kiállani, ha mindjárt a család attyának több fiai is lennének.

7. Minthogy az úrbéres rendezéseknél tapasztaltatott, hogy az újonnan felmért földek kisebb mértékbe felvétetvén, azokból felesleg nem maradt, azért is a földek azon mennyiségbe, amint vágynak, meghagyattassanak.

8. A legelő használatába, ahol a földesúr nem volt, olyan helyeken a legelőből ne is részesíttessen.

9. Azon helyeken, ahol a legelő elkülönözési perek megköttetvén, be is végeztettek, de az abba hozott ítélet egészen végrehajtva nem volt, a legelő maradjon aszerint, amint a per kezdetével volt.

10. Ahol akár az országos, akár a mellékes utak a volt földesurak majorsági földjein által vonultak, azokat ne a helység lakosai a közmunkákba, hanem azon föld térrészek birtokosai javíttassák ki.

11. Nagyon sérelmesnek találják az orosházi polgárok azt, hogy a leányok egyenlő osztályrészbe jussosítatnak a férfi testvéreikkel ősi vagyonaikra nézve, ha mindjárt a szülik' végrendelet által azon vagyonokról rendelkeztek is, mire nézve óhajtják, miszerint a leányok sem az ősi, sem a szerzeménybeni vagyonokba a férfi testvéreikkel egyenlően jövendőre ne osztozzanak.

12. Orosháza Helységbe számos házzal bíró és házatlan zsellérek létezvén, kik esedeznek, miszerint a törvényhozó testület azoknak számokra juttatandó élő2 föld felől gondoskodni méltóztatna, amit annál is bizodalmasan reményleni bátorkodnak, mivel a törvényhozás a marhákról legelő által gondoskodván, tehát annál inkább az emberek számára élő föld eránt bölcsességgel intézkedend.

Kelt Orosházán június 25-én.

BML Orosháza község ír. (szti.) 1848. június 25. Közölve: Dénes György 59-60. Az iratot az eredeti helyesírással közöljük.

Orosházán az 1848 tavaszi népmozgalom eredményeként 1848. április 4-én új elöljáróságot választottak, amelyben helyet kaptak a községben élő kisnemesség, a tehetős volt jobbágyok és a zsellérek képviselői is. A voltjobbágyok a nemes és a nem nemes közti különbség eltörlését, a zsellérek földet követeltek, a jobb módúak az öröklési jog megváltoztatását. A legelőkérdés, a földesúri jogok (kocsmáltatás, mészárszék), a szőlődézsma eltörlése valameny- nyi érdekelt egyetértésére talált. Az ajánlás kompromisszumot mutat, az elöljáróság nemes tagjai engedtek a zsellérek földkövetelésének a volt jobbágyok viszont elálltak a nemes és nem nemes közti különbségtétel eltörlésének javaslatától. Benne maradt viszont a javaslatban az öröklési jog megváltoztatása.

101