Szita László: A törökök kiűzése a Körös–Maros közéről 1686–1695 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 19. (Gyula, 1995)

Szita László: Dokumentumok

Szolnokon megbeszélést tartottunk, amelynek eredményeként elhatároztuk, hogy Szolnokon kívül más raktárakat is létesíteni kell, hogy az utánpótlás zökkenőmentesen biztosítható legyen. Ezt mind a fősereg részére, mind a váradi és a gyulai, továbbá a Maros menti előnyomulásra, és már működő, vagy erősítendő blokádok részére is megfelelő száraztakarmányt és egyéb hadi muníciókat fog közvetíteni. A továbbiakban Auersverg észak-magyarországi akcióiról számol be. Az időjárási viszonyok megengedték, hogy a Körös folyó mentén, és különösen Nagyvárad ellen támadási kísérletet végezzünk, amely előrenyomulás során sikerült két palánkot elfoglalnunk. Ezt nem bombázással értük el, hanem a gyalogság váratlan, gyors bevetésével. Úgy hírlik, hogy Lippa vára ismét veszélyben van, mert sem lőszerben, sem élelmiszer-utánpótlásban nem sikerültek a tervezett szállítások. Minden az Isteni gondviseléstől függ, hogy ezt a várat megtartjuk-e, vagy fel kell adnunk? Én a magam részéről mindent megteszek, még a lehetetlennel is megbirkózom, hogy a Császár Őfelségének kedvező hírekkel szolgáljak. A jelentés részletesen foglalkozik a Belgrád, Pétervárad, Pozsega (Eszék, Várasd, Bród) környéki portyázásokkal. Nem tartja az őrgróf különös jelentőségűnek, mert az adott helyzeten semmit sem változtat. Fontosabb ezeknél az, hogy Veteráni tábornok Hartleben strázsamester parancsnoksága alatt álló 2-3 ezer embert küldött Lippa környékére, amelyek azt a feladatot kapták, hogy ne térjenek vissza, hanem maradjanak Lippa közelében, és a Maros folyó mentén nagyon lassú vonulással haladjanak Erdély belseje felé és feltétlenül jussanak el Jenőig (Gono = Jenő), majd nyomuljanak Gyula közelébe, és ama török város és vár körül sűrű őrállomásokat létesítsenek, és a meglévőket erősítsék meg. A katonai központ Szeged legyen és ezt műiden szempontból ki kell építeni és megerősíteni, hogy a Maros és a Körös folyók vidékének ellenőrzése, megfigyelése innen irányítható legyen. A huszárság java részének itt kell állomásoznia s innen akár Kecskemétig, sőt Buda környékére is portyázhatnak. Egy-egy ilyen akció pár nap alatt elérheti a területeket. Gyula, Várad, Jenő térségébe e gyors alakulatok fél nap, illetve egy nap alatt juthatnak el. E szegedi központból kiinduló jelentős portyázások két célt szolgálhatnak; először is a katonák nem ernyednek el a semmittevésben, 92