Szita László: A törökök kiűzése a Körös–Maros közéről 1686–1695 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 19. (Gyula, 1995)

III. A Körösök és a Maros vidéke török elleni küzdelmének egykorú irodalmi és levéltári forrásai

a 17. századi, azaz újkori német sajtót is. Ennek mintaszerű repertóriumát kiadták, s ez alapján sikerült megszereznünk a török elleni háború témájához szükséges évfolyamok filmanyagát az 1687-1699 közötti évekből. A másik kitűnő sajtógyűjteményt a vatikáni levéltárban tártuk fel a fenti évtizedre. „Fuligno" címen folyamatosan jelent meg a tudósítás, s egész Európát átfogó számaiban a hadijelentések, a török elleni háború és diplomácia foglalta el a legnagyobb teret.

9 Végezetül levéltári forrásainkról adunk rövid áttekintést. A kutatás a Körösök és a Maros vidékére a hatalmas levéltári anyagban csepp volt a tengerben. Bécs, München, Karlsruhe, Róma, Bologna, Urbino levéltárainak és könyvtárainak anyagában kutatva megállapíthattam, hogy a Békés megye történetét kutató jeles elődök döntő eseményeket feltártak már, főleg a 19. században, elsősorban a magyar források segítségével, magyar szempontú közleményeket és tanulmányokat produkálva. A megjelent monográfiák a két háború között a 19. századi szerzők eredményeit fejlesztették tovább, vagy ismételték. 1938-ban dr. Veress Endre: Gyula város oklevéltára (1313-1800) című kitűnő, félezer oldalt kitevő munkája, részint a Magyar Országos Levéltárból, valamint a Bécsi Hadilevéltár Kriegsrath sorozatából a gyulai kapitulációra, s arra is, ami utána történt, néhány alapdokumentumot közölt. A térség többi kulcsfontosságú pontjára (Jenő, Lippa, Világos stb.) üyen kitűnő 19. századi és két világháború közötti irodalom nem áll rendelkezésre. Kivéve Nagyvárad török kori történetét, a város és a vár ostromát, s a kapitulációt. Az irodalmi feldolgozások támpontjai azonban nagy segítséget jelentettek a külföldi levéltárak irattengerében. Távol hazámtól, sokszor gondoltam hálás szívvel Gyula szülöttére, a kitűnő történész kutatóra, Karácsonyi Jánosra, Veress Endrére, a monográfus Scherer Ferencre, Mogyoróssy Jánosra, a Haan-Zsilinszky szerzőpáros Békés megyei oklevéltárára stb. Nagyvárad és körülötte kialakultblokádháborúra Ványi Ferenc, Rónai Horváth Jenő kutatókra, akik rég elhunytak már, de maradandó munkásságuk biztonságot és önbizalmat adott a kutatáshoz, konkrét levéltári hivatkozásaik pedig útmutatást, merre irányítsam kutatásomat. A Körösök és a Maros vidéke természetesen egy része a feltáró munkának, amely Délkelet-Európa török alóli felszabadításának történetét tárta, tárja fel. Talán egy kicsiny szelete. De van egy olyan fontos vizsgálati szempont, amely túlmutat az ebben a térségben folyt küzdelem történetén. 9 Róma ASAVFuligno. Nr. 35. A Vatikán hivatalos tudósítója. Folyamatosan jelent meg, más európai városok lapjaihoz hasonlóan főleg a török háborúkkal foglalkozott. Többnyire saját tudósítói tollából származnak az írások. Az eredeti nyomtatványok mellett sokszor ott van a kéziratos fogalmazvány is. 50