Szita László: A törökök kiűzése a Körös–Maros közéről 1686–1695 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 19. (Gyula, 1995)
II. Gyula felszabadulása a török uralom alól
IL Gyula felszabadulása a török uralom alól 1. A blokád szorosra zárul. Harc a konvojok ellen A magyarországi török várak és városok ellen a blokádharc nem helyi kezdeményezés volt. A várak blokádba zárásának gondolata már 1687-ben felmerül a haditanácsban. A tábornoki kar nem volt egységes e kérdésben. Lotharingiai Károly meggyőződéssel vallotta 1687 tavaszán, amikor az Eszék elleni hadjáratra készült a főhadsereg, hogy a Duna vonalán vezetendő hadjáratra kell összpontosítani a főerőket, a többi kulcsfontosságú városok és erődök pedig blokád alá kerüljenek. Nem került azonban kidolgozásra ennek időpontja, intenzitása, s a blokád módszeréről is csak általános véleményeket találhatunk a haditanácsi jegyzőkönyvekben. Ennek ellenére a Harsány-hegy melletti csata (1687. augusztus 14.) előtt már arra figyelmeztetett, hogy Kanizsát és Szigetvárt minél erősebb őrsereggel el kell szigetelni, mert az őrség a legkülönbözőbb módon keresztezi a haditerv megvalósítását, azaz veszélyeket rejtenek magukba a török támaszpontok, ha nincsenek megfigyelés és állandó ellenőrzés alatt. 1 A hadsereg főtisztjei közül többen helytelenítették 1688-ban, a belgrádi hadjárat előkészületeinek idején, hogy a főhadsereg hátában maradtak a legerősebb várak és őrségei. 1688-ig, Belgrád visszafoglalásáig az uralkodó és követett stratégia a Duna mentén végrehajtandó hadjárat volt, amelyre a mozgósítható seregek döntő részét vezényelték, míg a hátországban álló ellenséges várakat a lehető legerősebb megfigyelés alatt, tartották. A viszonylag lazább szerkezetű blokád akadályozta a helyőrségek mozgását. 1688 őszén a helyzet alapvetően megváltozott. A franciák Philipsburgnál megtámadták a szövetséges csapatokat. A császárt arra kényszerítették, hogy csapatokat vonjon el a magyarországi frontokról; két hatalom elleni küzdelemre kellett tartósan számítani. Lényegesebben kisebb létszámú csapatok álltak 1688 őszétől már rendelkezésre. Ennek ellenére jelentős 1 Szita László: Erdély megszállása 1687 őszén. Az 1688. évi belgrádi, szlavóniai és boszniai hadjárat. In: Budától-Belgrádig. Szerk. Szita László. Pécs, 1987. 55-69. p. 33
