Szita László: A törökök kiűzése a Körös–Maros közéről 1686–1695 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 19. (Gyula, 1995)
Szita László: I. A blokádharc és a permanens portyázó háború a Körösök és a Maros térségében 1686-1695 között
zad) hatósugara ugyanis - több dokumentumból láthatóan - Kecskemétig, Szolnok határáig terjedt! Visszafoglalását követően a környék is fellélegzett, mert a rablóakciók a várható termény betakarítását már nem akadályozták. 42 Továbbá a helyi csatározásokban a segítség gyorsan az összecsapások helyszínére érkezhetett. Igen szemléletes példa erre Orlich báró portyájának története, amely során Lippa helyőrsége is segítséget adott. 43 1689-ben Feketebátort vették be rohammal és csellel Corbelli ezredbeli egységek, magyar hajdúktól támogatva. A Fekete-Körös melletti palánk megerősítésével egy kisebb térség biztonsága erősen megjavult, főleg a tatárok megújuló portyáival szemben. 44 Komlossi Sándor kapitány vezényletével magyar hajdúkkal rakták meg és megerősítették néhány újabb ágyúval is. Egy hónap múlva az ellene szervezett török támadást, amelyet egy ezrednyi erővel hajtottak végre, sikeresen elhárította és visszaverte. 45 1690 nyarán a császáriaknak több támadást sikerült megállítani, miközben súlyos veszteségeket okoztak a törököknek. A két legjelentősebb török támaszpont, Várad és Gyula összehangolt akciót indított Békés palánkja ellen, ahol 40 dereglyét őriztek. Ennek megszerzésével tervezték - a hozzájuk csatlakozó tatár és rác hajdúkkal összefogva - Békés és Szatmár vármegyékben végrehajtandó zsákmányolási akciójukat. Az ezrednyi erőt képező ellenséges különítményt - amelynek nyomában a magyar paraszt felderítőkjártak pontosan informálva a császári csapatok parancsnokát, Corbellit - Túr[Mezőtúr]nál bekerítették és megsemmisítették, 46 illetve fogságba ejtették. 1690. június 25-e táján sikerrel rohanta le a magyar huszárokból és Corbelli dragonyosaiból szervezett különítmény Belényes palánkját. Kétnapi tüzérségi előkészítés után, a huszárok és a dragonyosok lóról leszállva megmásztak a palánkokat. A belső erődítménybe húzódott törökök ekkor szabad elvonulás fejében megadták magukat. Miután Várad nem fogadta be őket, a katonák és polgári török lakosság Gyulán kapott menedéket. 47 1691 januárjában(úgy tűnik) a haditanács is felfigyelt a Körösök vidékén zajló sikeres akciókra, mert gróf Serau vezérőrnagyot megbízta az e térségben mozgó és harcoló császári ezredek és különítmények főparancsnokságával. Ludwig von Banden őrgróf azután további ezredeket összpontosított térségünkben: „ ...a Holstein-féle ezredet és még hármat a Tisza fedezésére 42 Uo. 1688. augusztus 1. 43 L. részletesebben e kötet 15. sz. dokumentumát. 44 Laurenz Schaffen: i. m. 71-72. p. 45 Mercurii Relation... (München) 1689. augusztus 1. 46 Mercurii Relation... (München) 1690. augusztus 6. 47 Uo. 1690. július 13. 26