Szita László: A törökök kiűzése a Körös–Maros közéről 1686–1695 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 19. (Gyula, 1995)

Szita László: Dokumentumok

200 db üres hordó 61 db kisebb-nagyobb tartály gyantának, petróleumnak, szuroknak 3 lánc a felvonóhídhoz 6 db átvető sodrony 3 rakás mindenféle ágyúgolyó, kb. ötezer db-ra becsülve Egybeöntött háromcsövű fémlöveg 1 db kovácsüllő 4 db török ágyútalpkészlet 34 készlet török vasalatlan ágyúkerék 1 db tört fémharang Hosszú aknafúró Ágyúhoz való emelőszerkezet Kapuhoz való ütőóra és egy harang. A törökök vallomása szerint még található egy lőportoronyban 100 q lőpor. Ezt a tornyot sok évvel ezelőtt építették, de soha nem használták a lőport, de talán még jó lehet, A torony teljesen be volt falazva, de mivel ma a házak túl közel voltak hozzá - valamilyen hátránytól félve -, nem mertek a toronyhoz nyúlni. Gyula várát már leírták, mikor az előző évben a császáriak támadása megkezdődött. Most csak arra utalunk, hogy igen előnyösen fekszik, mocsarakkal és árasztható vízzel van körülvéve, így természetétől fogva erős. Amióta azonban a törökök a kezükben tartották, semmiféle erődítési művet nem építettek, újonnan nem készítettek, azzal az elgondolással, hogy ez nem is szükséges a vár előnyös természeténél fogva. Meg kell még jegyezni, hogy Gyula a hatodik főerősség volt Magyarországon, amelyet a császáriak hosszú blokáddal és sok vérrel meghódítottak. Eger, Munkács, Székesfehérvár, Kanizsa, Sziget és Gyula valóban olyan kemény diók, amelyek meghódítása sok becsületes muzulmán fejébe került, míg a császári Felség kezébe kerültek. Immár Erdélyben és Magyarországon nincs több hely, amely a török birtokában lenne, így ezen országok a mohamedán férgektől teljesen meg vannak tisztítva - ha Temesvárt is megadásra tudják kényszeríteni - ez bekövetkezhet. Gyula parancsnokát és helyőrségét Belgrádban rossz megítélésben részesítik Azt kell még áttekinteni, hogy a gyulai helyőrség elvonulása után hogyan történt az átadás, továbbá azt, hogy a császáriak részéről a megegyezést becsületesen betartották, végül azt is, hogy a törökökkel szemben a keresztények hogyan viselkedtek, a megígért fuvart előállították és a kivonuló csapatokat Temesvárra kísérték. Ott azonban nem kívánatos vendégként várták őket, sőt rossz fogadta244