Szita László: A törökök kiűzése a Körös–Maros közéről 1686–1695 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 19. (Gyula, 1995)

Szita László: Dokumentumok

által. E helység mindenféle lőszerrel a törökök állandó szállításai következ­tében jól el van látva. Ezenkívül úgy tűnik, hogy a törökök Caplan pasa 3 vezetésével újból Temesvárra akarnak bejutni. Az említett pasának több mint 3000 emberből álló hadteste van. Ha a törököknek e terve sikerül, akkor egyesülve Debrecen térségébe is vállalkozást akarnak kezdeni, szá­mítva Gyula palánkjában lévő csapatokra is. Az előbb említett Gyulán is sürgetik valamiféle élelem bejuttatását, mert amint mondják, aránytalanul csekély készletekkel rendelkeznek a szük­ségletekhez képest. Amint tudjuk, ez számukra nem sok reménnyel ke­csegtet, illetve amint feltételezzük, ez mindenképpen reménytelen vállal­kozásnak tűnik, bármilyen csapat részéről is kezdeményezzék a törökök. Báró Poland 4 tábornok, aki a Maros folyónál őrködik egy „ repülő hadtest­tel" csapdát állított, hogy elfogja az élelemszállító konvojt; Arad alatt táborozott, s kétségkívül későn kapott felderítői jelentés miatt, csapataival későn érkezett, és az ellenség bejuttatta a segítséget Gyula palánkvárába. Feltételezé­sünk tévesnek bizonyult. A legutóbbi Erdélyből érkezett levélben azt írják, hogy ezen területen minden nyugalmas, és hogy, miután a törökök bejuttatták a segítséget Gyulára, a Lippáról kirohanó huszárok 80 törököt lekaszaboltak, 100 lovat zsákmányoltak és néhány foglyot ejtettek. António ezredes újból megtámadta azt a néhány bárkát, amelyek Belgrád­ból jöttek lefelé, és egyet ezekből elsüllyesztettek 30 törökkel a fedélzetén. A fővezír menetéről és a hadseregéről még semmi biztosat nem tudunk. Állítólag július 10-én indultak el Szófia felé, de a hírek erről a vidékről annyira ellentétesek és bizonytalanok, hogy nem tudjuk mennyire higgyünk nekik. A jelek arra mutatnak, hogy ez a hadjárat mindkét részről védekező jelleggel fog folyni. 5 (Olasz nyelvű nyomtatvány.) Róma. Archívum Segretum Apostolicum Vaticanum. Fuligno N. 35. 24. Agosto 1694. Folio 57/282. (Vienna 14. Agosto). A lap a továbbiakban Hága és London, valamint Róma városokban kelt tudósításokkal foglalkozik. Elsősorban a nyugati hadszíntér eseményeivel. Továbbá a bécsi udvar diplo­máciai lépéseit részletezi, főleg a birodalmon belüli együttes török elleni fellépésről. 1 Gróf Donát Heissler von Heitersheim császári tábornok. Tudniillik a „ vezető tábornoka" lett ideiglenesen a császári főhadseregnek. Az egész hadjárat idején nehézséget okozott a sikereiben megtépázott Caprara kinevezése, továbbá helyettesítése Heisslernek, majd az eléggé tehetségtelen szász választófejedelem kinevezése. Több egykorú forrás is már jelezte, hogy nagy sereg vezetésére, szervezésére és stratégiai kérdésekben döntésre egyik sem volt alkalmas. Mint az események mutatták, valóban csak részfeladatok ellátását oldották meg sikeresen. 2 „Nemzeti csapatok" kifejezés forrásainkban eléggé általánossá váltak. Lajos Vilmos őrgróf, aki a főhadsereg parancsnoka volt 1689-1693 között, a horvát és a magyar csapatokra használta a kifejezést, míg a szerbekre a „rác" és a bolgárokra, akik a csiproveci felkelés 189

Next

/
Thumbnails
Contents