Szita László: A törökök kiűzése a Körös–Maros közéről 1686–1695 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 19. (Gyula, 1995)
Szita László: Dokumentumok
(1881. évi hivatalos másolat.) Bécs. Kriegsarchiv Alte Feldakten (AFA) Türkenkrieg. Schachtel 203.1694.1-4. Az irat eredetije Gróf Franz Lamberg Ottensteinban lévő levéltárában található. A hadilevéltár akciója során 1881-ben készült másolat. 1 Január 27-én kelt újabb jelentésben is van egy rövid utalás Gyulára. E szerint: „ ...Magyarországból további hírek érkeztek, miszerint megkezdődött volna Gyula bombázása. Ezalatt a környező helyek parancsot kaptak, hogy annyi fát gyűjtsenek össze és szállítsanak oda, amennyit csak lehetséges, hogy a beálló hideg esetén a katonák azt felhasználhassák..."". Bécs. Kriegsarchiv. Alte Feldakten. Türkenkrieg. Schachtel 203. 1694.1-5. Január 9-én Thököly csapatainak Gyula körüli portyáiról adott hírt a müncheni újság: „Felső-Magyarországból jelenük - írta a bécsi tudósítója -, hogy Thököly két híve: Jankó Veneza és egy bizonyos Rabichtwann 150 emberrel Gyula és Lippa irányában tűntek fel. Az utóbbi elpártolt tőle, és a lippai császári őrség kapitányánál jelentkezett, császári oltalmat kérve..." (Mercurii Relation ...Anno 1694. Littera C. Num. 3.16. Januarii.) Egy január 23-i bécsi hír szerint: „.. .Haußler tábornok a haditanács utasítására per posta Nagyváradra utazott, hogy a parancs értelmében Gyulát, a befagyott jégen, az erőd környékén lévő császári portyák, és martalóchadak, valamint az itt táborozó majd ide vezényelt magyar hajdúkkal egyesülve megtámadja." (Mercurii Relation... Anno 1694. Littera E. Num. 5. 30. Januarii.) 86. 1694. január 23. Hannibal Mörmann bajor választófejedelmi követ jelentése a választófejedelemnek, a magyarországi hadihelyzetről, a Gyula és Temesvár térségében folyó portyákról Bécsből, január 23-ról Tegnapi futárral Eszékről érkezett levél nem tartalmazott egyebet, mint hogy az ott elszállásolt 800 dragonyos felkerekedett Felső-Magyarországba, kik éppúgy mint Polant 1 tábornok csapatai, és az alárendelt német és magyar katonaság is, együttes parancsnokságot alkotnak. Temesvár nem kapott segítséget. Antonio alezredes magyar huszárai és rácai Temesvár és Gyula között portyáznak és meg akarják akadályozni, hogy Temesvár amúgy is erős helyőrsége további segítséget kapjon. A Maros folyó mellett, annak bal partján állandósultak a császári portyák - amelyek magyar és rác lovassággal vannak megerősítve. Gyula környéki parasztok, pákászok értékes és állandó megfigyeléseket tesznek a török mozgásáról. 168