Szita László: A törökök kiűzése a Körös–Maros közéről 1686–1695 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 19. (Gyula, 1995)

Szita László: Dokumentumok

Június 3-án majdnem végeztek az árok feltöltésével: gróf Herbenstein ezredes úr leváltotta az ostromárkokban az eddigieket és újból megszállta azt. Röviddel rá megkezdődött a roham a rés ellen, honnan sok bombával elűzték az ellenséget. Az árokban is előregyülekeztek a császáriak, mit a törökök nem tudtak meggátolni. A rés körül kisebb csatározások folytak, míg 12 órakor a törökök kis tornyaikból fehér zászlókat lengettek, majd a zászlókkal a megközelítő árkokhoz igyekeztek. Azt akarták, hogy szüntessék be a tüzelést. De azt jelezték nekik, hogy vonuljanak vissza, míg megállapítják a feltételeket. Ezután az említett törököket a lovassági tábornok úr őexcellenciája gróf v. Auersperg vezérőrnagy úr jelenlétében kihallgatta, ezek azonban olyan feltételeket adtak elő, melyeket nem lehetett elfogadni. Visszaengedték őket az előző kijáraton, és ismét kezdődött a lövöldözés és bombázás. A védők 5-ig vitézül tartották magukat, s bár elismerték nyakasságukat, a mieink ismét felkészültek a rohamra. Ezt a törökök nem várták meg, hanem szabadulni akartak és minden helyen fehér zászlókat tűztek ki, hogy jelezzék elhatározásukat. Ezután néhány török tiszt jelent meg a megközelítő árkainkban, kik rögvest átnyújtották az írásban megfogalmazott pontokat. Ezek alapján mindkét részről mindent elrendeztek és elhatároztak. Ezután 2 német főtisztet túszként a várba kísértek, török részről 2 aga volt a túsz. A küldöttségnek a parancsnok által aláírt egyezményt vissza kellett hozniok. Erre a mieink a nagykaput és a 2 rést gróf Schlick parancsnoksága alatt 600 emberrel megszállták. A törököknek 1200 kocsit engedélyeztek, hogy asszonyaikat, gyermekeiket és egyéb holmijukat ki tudják vinni. A kocsioszlopot 1200 harcképes török katona kísérte ki. Elhagyták a helyet. A mieink 60 ágyút találtak a várban, nagy mennyiségű élelmet és lőszert. A vár parancsnokságával Corbet vezérőrnagy urat bízták meg. A Mindenható a továbbiakban is áldja meg a keresztény fegyvereket és az ellenség kiirtására örvendeztessen meg bennünket újabb győzelemmel. (Eredeti tisztázat.) Bécs. Kriegsarchiv AFA1692.6.11/2. Az irat eredeti címe: „Eroberung von Grosswardein 5. Juni 1692." Korábban a Hadilevéltár kéziratgyűjteményében volt elhelyezve, mint ezt a levéltár egykori pecsétje is igazolja. Az emlékiratot fraktúr méretre hajtva kis füzetbe kötötték. Eredeti helyére utal, hogy a fedőlap alján: „N. r. Czerninischen Archiv zu Neuhausen megjegyzés látható. A grófCzernin család császári szolgálatban figyelemre méltó eredményeket ért el. Franz GrafCzemin Csehországból a Burgban szolgált mint császári testőr. Egy családtag lovaskapitányként harcolt. Herman Jacob gróf udvari kamarai tisztviselő, Theobald gróf ezredesként a nyugati harctéren küzdött. A magyarországi frontra tüzérségi muníció szállításával foglalkozott az egyik grófnő is. 139