Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)

DUSNOKI JÓZSEF–KERESKÉNYI MIKLÓS: BÉL MÁTYÁS KÉZIRATOS MEGYELEÍRÁSÁTÓL A MEGYETÖRTÉNETI KUTATÁS ELSŐ VIRÁGKORÁIG - V. Békés vármegye felfedezése

zai történelem, földrajz és irodalom ápolását tűzte ki célul, de csak három évfolyama jelent meg, 1804-ben már megszűnt. Skolka első közleménye Békés mezővárost ismertette.

167 Bevezető soraiban szerényen jegyezte meg: "Talán sikerül egyszer ezekből a töredékekből összeállítanom e vidék teljesebb leírását, hiszen, bármily kevéssé is méltatták eddig figyelemre, e vidéknek is megvan a maga érdekessége." Békés leírását 1804-ben Füzesgyarmaté követte.

168 Még ugyanabban az évben közétette javaslatát arra nézve, hogy miként lehetne előmozdítani a honismereti irodalom fejlődését monográfiák (azaz részlettanulmányok) írásával.

169 A magyarországi honismeret területén még felettébb sok az ugarföld. Schwandtner, Bél, Horányi, Veszprémi, Cornides, Korabinszky, Bredetzky és mások előmunkálatai és kezdeményezései a honismeret terén felbecsülhetetlenek, de mindez nem elég, az erők egyesítésére, többek bevonására lenne szükség. Skolka ezúttal kollégáihoz, tanártársaihoz fordult, hiszen - írta - milyen haszon származna abból, ha csak a felsőbb gimnáziumi osztályokban tanítók fele évente egy-két dolgozatot publikálna. Tartalomra nézve ezek a legkülönfélébbek lehetnének: tudósok, híres emberek életrajzi adatai, történelmi, természetrajzi, gazdasági stb. tudósítások, kisebb-nagyobb közlések. Elkészíthetnék lakóhelyük vidékének helyismertetését, vagy valamely közhasznú intézmény rendszeres leírását is. Skolka széles közönséghez szerette volna eljuttatni ezeket az írásokat, s a megoldást az iskolák által kiadandó alkalmi kiadványokban (amelyeket az iskolaév kezdetekor, nyilvános vizsgák vagy pl. az iskola alapításának évfordulója alkalmával lehetne megjelentetni) vélte megtalálni. Ezek a kiadványok, amelyek például Németországban igen színvonalas tanulmányokat publikálnak, újabb intézményes keretét jelenthetnék a honismeret ápolásának. Hogy maga járjon elől jó példával, 1806-ban kiadott egy ilyen iskolai értesítőt Mezőberény nyolc fólióoldalra terjedő, latin nyelvű leírásával.

170 Ezt a munkáját azután magyar fordításban is közölte Kultsár István Pesten kiadott újságja, a Hazai Tudósítások.

171 Bár megjelent írásaiban további megyebeli helységek leírását is ígérte (szándékában állott az egész megye topográfiai felvételének elkészítése),

172 a joggal elismerést keltő, 167 Beyträge zur Geographie und Physiographie des Békescher Comitats. Békés - Zeitschrift von und für Ungern. 1803. IV. k. 236-244. 168 Beyträge zur Geographie und Physiographie des Békescher Comitats. Füzes Gyarmath. Uo. 1804. VI. k. 139-154. 169 Unmassgeblicher Vorschlag, durch Monographien der vaterländischen Literatur aufzuhelfen. Besonders den Schulmännern der höheren Klassen, ertheilt von Andreas Skolka - Patriotisches Wochenblatt. 1804.

1. k. 9. sz. 259-267. 170 "Programmá..." Debrecen, 1806. A mezőberényi gimnázium diákjai és a tudománypártoló közönség előtt tartott előadás része volt. (vö. Jeszenszky Károly: Vázlatok Mező-Berény múltjából. BRMTÉ 1877/78. 1-23. ) 171 Mező Berény - Hazai Tudósítások. 1806. 34-36. sz. 283-84, 293-94, 303-304. Újra kiadták az írások a régi Mezőberényről c. kötetben. (Bcs. 1973. 16-20. Bibliotheca Békésiensis 8.) 172 Iskolai értesítőjében Köröstarcsa, Körösladány és Szeghalom, tehát a báró Wenckheim család további birtokainak leírását jelezte. (Korábban még Szarvas és a környék madárvilágának ismertetését is tervezte.) Skolka szerint egyébként Berény leírására az ottani németek lelkipásztora, a gimnáziumban is tanító, német származású Oertel Zakariás biztatta. A nagytudású Oertel segítségére volt, mert összegyűjtötte Berény régebbi történetének adatait, megírta a község krónikáját és földrajzi leírását. Dolgozatát a Wenckheim család levéltárában helyezte el, de krónikás feljegyzései írását tovább is folytatta. 95