Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)
DUSNOKI JÓZSEF–KERESKÉNYI MIKLÓS: BÉL MÁTYÁS KÉZIRATOS MEGYELEÍRÁSÁTÓL A MEGYETÖRTÉNETI KUTATÁS ELSŐ VIRÁGKORÁIG - V. Békés vármegye felfedezése
ruházatukról és megtelepedésükről is szót ejtve), nevezetes, illetve hasznos épületeiket, valamint a múlt esetleges fennmaradt emlékeit és a helyhez fűződő emlékezetes eseményeket. Ezután a megye területének természeti viszonyait (a föld termékenysége, folyók, erdők, legelők, rétek, növény- és állatvilág) írja le, végül az "állampolgári ismeretek" átadásáról sem feledkezik meg, felsorolja a főbb megyei és uradalmi tisztségviselőket, valamint a megyebeli uradalmak birtokosait. Ha kissé túlzottnak is tartjuk Karácsonyi János megállapítását, hogy Petik Békés megye földrajzának megírásával akkoriban szokatlan műveltségről tett bizonyságot, 142 a mezővárosi népiskolák tanítói között bizonnyal kiemelkedett gondosságával és tudásával. Igen részletes, nagy helyismereten alapuló megyeföldrajza a maga nemében valóban kivételesnek számított az országban. Az alsó fokú anyanyelvi oktatásban a vármegyék rövid versszakokba foglalt leírásai voltak elterjedtek, Losonczy Hányoki Istvánon kívül az ifjú Kazinczy, korábban pedig a nagykárolyi nyomdász, Szatmárnémeti Pap István, sőt szlovák nyelven Markovicz is írt ilyet. 143 A gimnáziumokban a Ratio tankönyv céljára a Notitia kinyomtatott, illetve kéziratban maradt megyeleírásai alapján összeállított földrajzi kompendium használatát javasolta, amelyet 1753-ban jelentetett meg először TomkaSzászky János, a jeles geográfus, Bél Mátyás egykori tanítványa. Ezt az összegzést azután kiegészítve és kibővítve többször egymás után kiadták, de elavult vagy téves adatait nemigen korrigálták. 144 A Békés vármegyét három oldalnyi terjedelemben ismertető kompendium 1777. évi kiadása hibás megállapításaihoz a vármegyei tisztikar 1782-ben öt pontban fűzött rövid észrevételeket. Cáfolta, hogy a megyébe telepített németek a levegő egészségtelen volta miatt nagyrészt elpusztultak. A vár mellett nyugat felől nem Németgyula, hanem Magyargyula fekszik - írták. Nevezetessége a vármegyének a Gyulán nemrég épült római katolikus plébániatemplom és Harruckern Ferenc abban elhelyezett epitáfiuma. Békés mezőváros lakosai számát tekintve nem a legnagyobb település a megyében, Csaba lélekszámra és nagyságra nézve fölülmúlja. Végül a Gyula körül található helységek felsorolását is helyesbítették. 145 Markoviczot és Tessediket fiaik követték a békési tájon. Markovicz János az erlangeni egyetemről tért haza Szarvasra, ahol korai halála után helyét barátja, az ifjabb Tessedik Sámuel pozsonyi, debreceni és szintén erlangeni tanulmányok végeztével foglalta el 1769-ben a lelkészi állásban. 146 Az ifjabb Tessedik sokat kutatott és szétágazó munkásságával nem kívánunk részletesen foglalkozni, itt csupán Békés megye megismertetésében játszott 142 Hidassy Jakab emlékezete - Békés, 1898. nov. 27. 143 Losonczy gyermekeknek írt országismertetése 1773-ban jelent meg először, Kazinczyé 1775ben. Pap István 1756-ban, Markovicz 1745-ben adta ki verses megyeleírását. 144 Compendium Hungáriáé geographicum. Pozsony, 1753.114-116. További kiadásai: 1767,1777, 1779, 1792. Lényegében azonos a Compendium szövegével, de már az egyes települések lakosainak vallását is feltüntette: Karl Gottlieb Windisch: Geographie des Königreichs Ungarn. Pozsony, 1780. 199-202. 145 BML IV. A. Lb. 23/1782. Szeghalmi szerint Petik fogalmazta meg a javításokat, de erre nem találtunk bizonyítékot. Szeghalmi állításairól részletesebben írtunk cikkünkben: Körösök Vidéke. Gyula, 1990. 142-145. 146 Vele egy időben került Tótkomlósra az első átfogó magyar irodalomtörténet írója, Wallaszky Pál, aki 11 évig lelkészkedett ott. 1779-ben megírta a község és egyháza krónikáját is. (Lásd a 124. jegyzetet!) 88
