Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)

DUSNOKI JÓZSEF–KERESKÉNYI MIKLÓS: BÉL MÁTYÁS KÉZIRATOS MEGYELEÍRÁSÁTÓL A MEGYETÖRTÉNETI KUTATÁS ELSŐ VIRÁGKORÁIG - IV. Az élet elsődleges forrása: az állattartás és a szemtermelés

tartozó szállásoktól. Sokszor a földesúri gazdálkodáshoz közvetlenül kapcsolódó pusztabérleteket lehet érteni alatta. Az örmények, nemesek által bérelt puszták szállásai szintén hozzátartoztak az e vidéken folytatott gazdálkodáshoz. Jellemző szerepükre utal egy 1731-ben leírt bűntett is. Ekkoriban, valószínűleg 1730 őszén szökött rabok, Csécsi András, Pálffy Miska és társaik a Kis- és Nagydecs, Csorvás, Kondoros, Nagyszénás, Királyság, Csabacsüd prédiumokon elhelyezkedő szállásokat felverték, többnyire felgyújtották és az ott talált jószágokat elhajtották. Az építményeket különböző értékűeknek becsülték, akadt olyan, amely 200 rajnai forintot ért és olyan is, amely csak 60-at. A szállásokon rendre szénaboglyák is fellehetők voltak, jelezvén, hogy az átteleltetés már nemcsak rideg tartással történt. A legelterjedtebb állat a szarvasmarha volt. Ezt szemlélteti a Mitrovics Illés - egyébként nemes ember - bérletéről elhajtott állatok száma és összetétele. Tőle 8 Ökröt, 14 lovat és 94 szarvasmarhát loptak el.

95 A Notitiában is szó esik az ólakról (stabula). Azonban nem dönthető el, hogy mit értsünk alatta. Ez annál is inkább így van, mert nem a szemtanú ír róluk, és Bél sem ismerte fel az Alföldre jellemző gazdálkodási szisztémát. Ezért feltehetően épületet, s nem különös jogállású vagy használatú területet kell érteni alatta. A természeti és demográfiai viszonyok az állattartásban rejlő lehetőségek kihasználására ösztönöztek. A fejlődés valóban óriási volt. A növekedés nagyságáról ugyan nem, de arányairól igen sokat elárulnak a korabeli összeírások számadatai, amelyekben a parasztgazdaság jövedelmét mindig a pillanatnyi helyzetnek megfelelően mérték fel, s a "tehetség" nagyságának arányában vetették ki az adót. Természetesen a korabeli természeti viszonyok, a földesúri jóindulat, a távoli legelőkön történő állattartás igen nagy lehetőséget kínált az "adócsalásra", a különböző mértékű eltagadásra. Egy ország lakossága élt a lehetőséggel, korszakunkban igen sikeresen. Ezért az abszolút számadatok hamisak, esetenként csak felét (vagy ennél is jóval kevesebbet) tükrözik a valóságnak, de az arányokat illetően az évről évre kimutatható értékváltások szemléltetik a fejlődést.

96 Az állatállomány alakulása Békés megyében: Év A települések száma Ökör Tehén Ló Juh Sertés Gazdák száma 1717 1720/a 1730 11 12 19 938 1057 2791 1039 1272 4664 304 391 1748 452 697 4706 1401 1273 3209 571 770+161* 1710 növekedés 13 év alatt 297% 449% 575% 1041% 229% 299% (az 1717. év = 100%) (* A háztartásfőket és az egy kenyéren élőket elkülönítve írták össze.) 95 BML IV. A. La. 1731. 460-465. 96 BML IV. A. La. 1717. 97-125.; BML IV. A. l.b Ö. 60.; OL P 418. S. 28. 1730. 71