Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)

DUSNOKI JÓZSEF–KERESKÉNYI MIKLÓS: BÉL MÁTYÁS KÉZIRATOS MEGYELEÍRÁSÁTÓL A MEGYETÖRTÉNETI KUTATÁS ELSŐ VIRÁGKORÁIG - I. A Notitia keletkezéséről

magában. A pártfogó, III. Károly halála miatt nagy késéssel látott napvilágot a IV. kötet, de még ez is csak öt további - Pozsony felől nézve Dunán inneni - vármegye (Nógrád, Bars, Nyitra, Nagy- és Kishont) leírását tartalmazta. Az ötödik kötetbe 12 dunántúli, végül az utolsó kötetbe 26 tiszántúli és Tiszán inneni (a Tiszától északra fekvő, ill. a Nógrád - Liptó vonaltól keletre eső rész) vármegye leírása került volna, ezek azonban már kéziratban maradtak.

42 A nyilvánvaló aránytalanságok magyarázatául több okot lehet felhozni. Bél és munkatársai általában kevesebb ismerettel rendelkeztek Magyarország távolabbi déli, illetve keleti területeiről. Bél jelezte a Prodromusban, hogy a messzebb fekvő tiszántúli és Tiszán inneni vármegyék leírásánál rövidebbnek kell lenniök; áthidalhatatlan akadályok előtt állnak ugyanis, mivel a tudományos munkákból is kevesebbet lehet megtudni ezekről a megyékről, különösen olyankor, ha városaik, mezővárosaik, váraik sem maradtak fenn.

43 A török hódítás hosszú időszaka valóban sok vármegyében eltüntette a múlt emlékeit és a tanúságul hívható történeti források jó részét. A Tiszántúlon a nagymúltú városok, egyáltalán a települések és a várak száma amúgy is gyérebb volt, mint a fejlettebb, megkímélt Felvidéken. Nagy különbségeket mutatnak azonban az egy földrajzi régión belüli, egymással szomszédos megyék leírásai is. Láthatjuk ezt, ha Békés vármegye leírásával összevetjük a szomszédos Csongrádét, Biharét vagy Csanádét. Végül megjegyezzük, hogy Bél elsősorban nem is az arányos felépítésre törekedett. "Mikor másutt anyaghiánnyal küszködtünk, itt [Pozsony vármegyénél] majdnem a bőség nyomott agyon" - állapítja meg a Notitia előszavában, majd így folytatja: "nem az a célom, hogy egyes részleteket írjak Magyarországról, amit már sokan megtettek, és elég sikeresen is, hanem bőségesen és olyan módon, hogy semmi ne maradjon ki, ami a haza természeti és polgári viszonyainak megvilágítására és megismerésére szükséges. "

44 Ne feledjük, hogy Békés vármegye leírása csupán apró és kissé halványabb, nem is teljesen kimunkált darabja egy lenyűgöző méretű enciklopédikus műnek, amelyet elsősorban a hazai földrajz, történetírás és statisztika fejlődésében illet meg kiemelkedő hely, de adataiból számos más tudományág meríthet napjainkban is. Bél Mátyás utóbb ugyan - kora bűnét vagy egyszerűen csak általános szokását követve - hajlott arra, hogy minden érdemet magának tulajdonítva, megfeledkezzen segítőiről, munkatársairól, a Notitia mégis igazi kollektív alkotás. Létrejöttéhez többékevésbé ismert és teljesen ismeretlen gondolkodók sora járult hozzá, akiknek legjobbjai ezen a nyugati civilizációtól a polgári és ezzel együtt a tudományos fejlődésben is elmaradt 42 Csak Mosón jelent meg a dunántúliak közül. Az utolsó, VI. kötetbe csúszott át a Dunán inneni területről Árva, Trencsén, Bács és Bodrog leírása is. A Notitia tervében nem szerepeltek az erdélyi, valamint a Dráva-Duna vonaltól délre fekvő megyék. A Marostól délre eső területről is csak Temes vármegyéről készült leírás. Bél Mátyás halála után kéziratainak legnagyobb részét Batthyány József kalocsai érsek, későbbi hercegprímás vásárolta meg Bél özvegyétől, a Notitia kiadásának folytatását tervezve. Már a kéziratok első rendezője, Miller Jakab is észrevette, hogy a VI. kötetbe szánt kéziratok rászorulnak arra, hogy kibővítsék őket kiadásuk előtt. Szelestei szerint, aki az Esztergomban megmaradt kéziratokat átnézte, a kiadatlan kéziratok közül Bél csak néhányat hozott arra a szintre, mint a nyomtatásban megjelent vármegyéké. Bél nem készíthette el már minden vármegye leírását, néhol csak hevenyészett fogalmazvány, esetleg munkatársai által elküldött változat maradt fenn. (i.m.13-14.) Szelestei a kéziratok további sorsáról is tájékoztat. 43 68. o. 44 A Hungáriából Magyarország felé c. kötetben (139.o.) közölt fordítás alapján idézzük szavait. 54