Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)

DUSNOKI JÓZSEF–KERESKÉNYI MIKLÓS: BÉL MÁTYÁS KÉZIRATOS MEGYELEÍRÁSÁTÓL A MEGYETÖRTÉNETI KUTATÁS ELSŐ VIRÁGKORÁIG - I. A Notitia keletkezéséről

adja munkájuk rendkívüli értékét. Bél összefogta a munkálatokat, szervezett, útmutatást adott, emellett maga is dolgozott a megyeleírásokon. A munkatársai által készített fogalmazványokat rendkívüli történeti forrásismeret birtokában kiegészítette, stílusukat javítva, egységesítve, a cenzúra megjegyzéseit is szem előtt tartva átírta.

38 A régi Magyarország leírása elmaradt ugyan, de a megyeleírásokban nemcsak a korabeli állapotok sokoldalú ismertetését adta, hanem ide építette be a történeti részeket is. A vármegyékben lévő jelentősebb városok, várak történetének bemutatásához és még jó néhány egyéb kérdés tisztázásához történeti források sokaságának ismeretére volt szükség. Összegyűjtésüket régóta folytatta és a megyeleírások készítésével párhuzamosan megkezdte a magyar történelem elbeszélő forrásainak sajtó alá rendezését.

39 A vármegyék leírásaiban is bőven közöl forrásokat, terjedelmesen idézi a föllelt dokumentumokat (krónikákat, emlékiratokat, okleveleket stb.) a megfelelő helyeken. Eljárása jól megfigyelhető Békés vármegye leírásánál. A gyulai vár 1566. évi török ostromának előadásában Bél (ill. munkatársa) hat különböző, a XVI-XVII. században megjelent történeti munkából merít és idéz rövidebb - hosszabb részleteket. A leghosszabb részletet azonban Bethlen Farkas Erdély történetéből illeszti ide Bél. Nem véletlenül, mivel ennek a munkának csak egy kevéssé hozzáférhető, töredékes kiadása volt,

40 ráadásul Bethlen lényegében Szamosközy István értékes kéziratai alapján dolgozott, amelyeknek Bél nem tudott a nyomára bukkanni. Az elbeszélő forrásokon kívül Békés vármegye esetében még egy, az 1561. évből származó összeírást is sikerült megszereznie, illetve lemásoltatnia. Megjegyzendő: a török pusztítás után újjáalakult vármegye sem rendelkezett az előző századokból több dokumentummal. A helyreállított vármegye egykori határairól és helységeiről ebből az összeírásból tájékozódhatott a megyei tisztikar. A Notitiában megjelent megyeleírások szerkezete a kötetünkben közöltéhez hasonló.

41 Terjedelemre és tartalmi gazdagságra nézve viszont igen nagy különbségek állapíthatók meg. Az 1735-ben kinyomtatott első hatalmas kötet egyedül Pozsony vármegye leírását tartalmazta, de ennek leírása folytatódott még a következő évben megjelent második kötetben is, amelyben ezenkívül Turóc, Zólyom és Liptó vármegyék leírása olvasható. A harmadik kötet Pest, Pilis és Solt egyesített vármegyék leírását foglalta 38 Több esetben maga is megküldte a kéziratokat egy-egy szaktekintélynek átnézésre, javításra. 39 Adparatus ad históriám Hungáriáé... I—II. k. Pozsony, 1735—46. (Felkészülés Magyarország történelmének megírásához.) Ez volt az első nagyszabású hazai forráskiadvány. A gyulai vár történetének megírásához felhasznált krónikák, emlékiratok közül a Bethlenét, Bonfiniét, Istvánffyét, Ensét és Schesaeusét is ki akarta adni az Adparatusban. (Vö. Jacob Ferdinand Miller: Von dem handschriftlichen Nachlasse des berühmten ungrischen Geschichtsforschers und Geographen Matthias Bei - Zeitschrift von und für Ungarn. 1802. II. 208-214. és V. Kovács Sándor: Elveszettnek hitt decasok Bél Mátyás kéziratos Adparatusából - Magyar Könyvszemle. 1793.150-157. Az Adparatus II. kötetébe szánt tíz forrásból Bél már csak kettőt jelentetett meg. A források kiadását tanítványa, Johann Georg Schwandtner folytatta. 40 Cs ak egy félbemaradt, kevéssé ismert kiadása volt: Historiarum Pannonico - Dacic arum. Keresd, 1683-90 körül. 41 Békés vármegye esetében a speciális részben nem volt szükség járások szerinti felosztásra, szabad királyi városokat sem kellett ismertetni. A megyeleírás végéről hiányzik a "Tabula itineraria", amely a megyén átvezető országutakat tünteti fel. 53