Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)
DUSNOKI JÓZSEF–KERESKÉNYI MIKLÓS: BÉL MÁTYÁS KÉZIRATOS MEGYELEÍRÁSÁTÓL A MEGYETÖRTÉNETI KUTATÁS ELSŐ VIRÁGKORÁIG - I. A Notitia keletkezéséről
küldött az ügyről Bécsbe. Ezután megérkezett a Kancellária rendelete: a vármegye nem hatalmazhatja fel az ország bejárására az evangélikus papot. Bél kihallgatását is elrendelték, mivel kitűzött tudományos célját nem tekintették többnek ürügynél, amely csupán valamely más szándékot takar. Nem csoda, ha Bélről olyan hírek kezdtek terjedni, hogy egy külföldi hatalom zsoldjában áll, ezért akarja minél részletesebben ismertetni az országot. Bél október 29-én írt választ a Kancellária rendeletére. 28 Védekezésében kiállt a kutatás szabadsága mellett, úgy vélte, hogy a tudomány emberei a természetjognál és a népek jogánál fogva önként választják maguknak az országleírást feladatul. 29 A vádakról Pálffy Miklós nádor is értesült és maga elé idézte Bélt. Erre már azt a hírt költötték, hogy börtönbe zárták és hűtlenség bűnéért fogják elítélni, de a valóságban a gyanúba keveredett tudós és a Notitia ügye ekkor vett kedvező fordulatot. December 15-én írott rövid levelében ugyanis már arról számolhatott be Bohusnak, hogy megkezdett dolgai még nem estek kútba. A nádorral bizalmas jellegű beszélgetést folytattak. A hazugok rágalmai, akik számadásra akarták vonni őt a nádor, majd az udvar színe előtt, nem értek célt. "Lám, mily szélesre terjed manapság Árkádia!" 30 - sóhajt fel megkönnyebülten Bél, akinek sikerült elnyernie Pálffy támogatását. A nádor ezután bemutatta Zinzendorf udvari kancellárnak, végül az uralkodónál is kihallgatást eszközölt ki számára. III. Károly kegyesen fogadta Bélt és engedélyezte, hogy a készülő országleírást neki dedikálja. A Prodromus csak az 1723. évi országgyűlésre jelent meg. Előszavában Bél utalt a közbejött eseményekre, amelyek majdnem arra kényszerítették, hogy elálljon megkezdett munkája folytatásától. Ezután részletesen kifejti azokat az okokat, amelyek miatt a Notitia megírásának feladatát magára vállalta. Először az idegen népek jelentek meg példaként szeme előtt, tudósaik országleírásaira gondolt. A külföldi szerzők neheztelnek azért, hogy népünk hallgat a hazájáról, ők viszont végtelenül sok képtelenséget állítanak a mi viszonyainkról - írja Bél. A Prodromusban található jó néhány kidolgozott fejezet, összefoglaló áttekintés, térkép és metszet betekintést nyújt a készülő nagy műbe, amelyben egyformán gondot kívánt fordítani a természet és a történelem bemutatására. Minél több tudóst igyekezett bevonni a munkába, mivel - mint megállapítja - az emberi művelődés szinte valamennyi területére kiterjed, amihez most kezd. A totalitásigény tehát változatlanul jelen van, a Notitia tervezete azonban sokban módosult. A hangsúly az új Magyarország földrajzi részére, ezen belül is a megyeleírásokra tevődött át, úgy azonban, hogy a vármegyék és a városok ismertetése a történeti előadásra épüljön, a mű történeti földrajzzá mélyüljön - szögezi le ezzel kapcsolatban Wellmann Imre. 31 A régi Magyarország négy könyve (a szkíták, hunok, avarok története és a magyarságé Géza fejedelem idejéig; de függelékül e könyvekhez kívánta csatolni még nyelvtörténeti munkáit is) után, mivel a 28 Válaszához mellékelte a Prodromus kompendiumának ("compendium Prodromi operis totius") egy példányát. Erről: Tarnai Andor: Bél Mátyás ismeretlen művei -Magyar Könyvszemle. 1955. 123-128. Tisztázatlan az a kérdés, hogy nyomtatásban megjelent-e Bélnek ez az írása. Esetleg még arra gondolhatunk, hogy ehhez a rövid ismertetéshez kívánta csatolni Pozsony varmegye térképét, de ez nem túl valószínű. 29 Bél válaszának szavait idézi és az eseményeket ismerteti Wellmann (in: Bél Mátyás: Magyarország népeinek élete 1730 táján, 14-15.). 30 Pozsony, 1720. december 15. (H.m.) 31 1. m. 12. 50
