Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)

Speciális rész - II. szakasz. Békés vármegye birtokai, falvai és pusztái

IL szakasz Békés vármegye birtokai, falvai és pusztái Békés vármegyében számos, falvakkal együtt összeírt birtok van; úgy soroljuk fel őket, hogy a jelentékenyebbeken kezdjük.

107 L§ Nagyméltóságú Harruckern János György báró uradalma 1. Csaba igen terjedelmes falu, Harruckern gondoskodása folytán odatelepített szlovákok lakják. Ennek az új településnek azt róhatjuk fel hibául, hogy ki van téve a gyakori elvándorlásnak. A jövevények, akik alighogy itt tanyát vertek, máris újabbat kezdenek keresni; ezt kárhoztathatjuk ebben a folyvást költözködő népben. A helységet hajdan nemesi kastély ékesítette.

108 2. Gela magyar település Gyula közelében; nemrég létesült, s még alig egy-két házacskából áll. Állóvizek veszik körül, egykor ahogy a maradványok tanúsítják - terjedelmes és népes volt. Hajdan kolostorral híreskedett, amely tágas és tetszetős külsejű volt, ezen a vidéken szokatlanul magas kettős toronnyal épült. Most ezek romjain kívül mit sem látni belőle.

109 3. Berény egykor igen népes falu, de az előző korszak háborúi következtében pusztává vált. Ezért 1721-ben szlovákok és németek kezdték újra benépesíteni. A Körös folyótól délre, kb. egy mérföldnyire fekszik.

110 4. Tartsa, Békésen túl egy mérföldnyire, a Körösök találkozásánál fekvő falu, halászatra kiválóan alkalmas. Földje, amit birtokol, termékeny, áradásoktól mentes. Láthatók itt széles és mély sáncárkok is. Úgy gondolják, ama háború emlékei, amelyeket igen gyakran viseltek ezen a vidéken. Magyarok lakják. 5. Nemes Kerék; egykor magyarok lakták, de a háborúk elüldözték őket innen, ezért nemrég idehozott szlovákok kezdtek itt megtelepedni. Békés szomszédságában fekvő helység, szintén ki van téve az áradásoknak.

111 6. Gyoma terjedelmében valamelyest felülmúlja ugyan Tartsát, de nem jobb nála; egykor Dócziaké, Benéké és Székelyeké.

112 7. Szarvas Csabánál semmivel sem vagyonosabb település. Mezővárosok módján lakják. Lakosai már szlovákok, szorgos földművelők, és ezért földesuruk számára hasznosak. Természeti adottságai minden bizonnyal olyanok, hogy földmívelésre alkalmasabbat elgondolni sem lehet. Hajdan a Lajosok, Székelyek és mások mezővárosa volt. Itt van a Körös legforgalmasabb átkelőhelye,