Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)

Speciális rész - I. szakasz. Békés vármegye várai és mezővárosai - Gyula vára

v.§ A mieink később megkísérlik hatalmukba keríteni a várat, ám ahogy az háborúkban történni szokott, kísérleteik kudarcot vallottak.

88 Annyi bizonyos, hogy Auersperg, amikor 1692-ben hevesebben vívta Váradot, néhány német és magyar sereget összevonva, minden követ megmozgatott, hogy Gyulát csellel elfoglalhassa.

89 Ezért előkészítve a vállalkozást, a legnagyobb csendben, éjféltájt megtámadta a várost, s minden nehézség nélkül el is foglalta a szuburbiumot,

90 s már a várat akarta megrohanni, amikor a katonaság - minthogy engedélyt kapott rá - fosztogatás végett szétszéledt, kezdeményezésével felhagyni kényszerült. Az ellenség ugyanis válságos helyzetében, lemondva a város megvédelmezésének reményéről, odahúzott szekerekkel nem csak a vár kapuját erősítette meg, alkalmas módon, de a mieinket is visszaverte, akik zsákmány éhség ükben tunyábban álltak helyt, mint azt Auersperg akarta volna. Miután tehát feldúlta a váiost, egyszersmind több helyütt fel is gyújtotta, foglyait kísérve, zsákmánnyal terhelten, övéi közül ötvenet elvesztve, visszatért táborába. Természetesen más is kihasználta a vár bevételére időnként kínálkozó alkalmat. Később sokáig tartotta ostromzár alatt Heissler, aki éppen két évvel azelőtt szabadult Thököly fogságából.

91 A bentiek mindenben szűkölködtek, minthogy részint gabonát nem szállíthattak be, részint a védők száma is napról napra fogyatkozott. Hogy tehát szabadulhasson szorongattatásából, a várkapitány

92 önnön fiát a janicsáragával és 60 sorkatonával együtt elküldte Temesvárra, a helység parancsnokától kérve segítséget. Már kerülő úton át is keltek a Maroson a kiküldöttek, amikor a véletlen folytán a szegediek egy gyalogos csapatával találkoztak. Nyomban ütközet támadt, s egy részük elesett, más részük megfutamodásra kényszerült, becses zsákmányt hagyva hátra a mieinknek. Tudniillik a gyulai parancsnok, miután feladta a vár megvédésének reményét, s a kért segítség is bizonytalan volt: értéktárgyait átadta küldötteinek azzal, hogy vigyék el Temesvárra. A mieink, miután hatalmukba került a váratlan zsákmány, azt fájlalták legjobban, hogy a parancsnok említett fia, néhány kísérőjével együtt elmenekülve, kisiklott a kezükből. A gyulaiak hírül véve övéik esetét, belátták, hogy helyzetük napról napra kilátástalanabb lesz, éhségtől gyötrötten végül is elfogadták a vár feladásának alábbi feltételeit: a védők bántatlanul elhagyhatják a várat, de fegyvertelenül, és legyőzöttek szokása szerint begöngyölt zászlókkal, dobszó nélkül; otthagynak minden fegyvert és a várban megmaradt hadfelszerelést; de amit a katonaság ládákban magával tud vinni, szabadon elszállíthatja

93 A kicserélt okmányokat Liebenberg százados vitte a lehető leggyorsabban Bécsbe, hogy a császár A következő időkben a mieink hasztalan próbálkoznak Gyulával Auersperg kifosztja a várost, de a várat kártétel nélkül otthagyni kényszerül Heissler ostromzárral szorongatja A várat átadják a mieinknek és az átadás feltételei 23