Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)

DUSNOKI JÓZSEF–KERESKÉNYI MIKLÓS: BÉL MÁTYÁS KÉZIRATOS MEGYELEÍRÁSÁTÓL A MEGYETÖRTÉNETI KUTATÁS ELSŐ VIRÁGKORÁIG - V. Békés vármegye felfedezése

leírást,

184 amelyben a történeti rész természetszerűen gazdagabb volt, mint más megyebeli helységek leírásaiban. Kutatásának voltak már előzményei, Spiegel egyháztörténeti adatgyűjtésén kívül Holdmézesi Kornéli Ambrus, a több ezer kötetes könyvtárral és régi oklevelek gyűjteményével rendelkező megyei főpénztárnok és táblabíró "régibb időkről Gyulára tett jegyzéseidre támaszkodhatott. Két év múlva a németgyulai jegyző, Komáromy Miklós adott ki egy könyvecskét "Gyula várossáról és a hajdani Gyula várról",

185 amely sokban hasonlított Ecsedy tanulmányára. Komáromy megemlíti, hogy Mogyoróssy János uradalmi ispán (Kornéli unokaöccse)

186 volt segítségére bő olvasottságával. Miután 1844ben Orosházáról, 1845-ben pedig Békéscsabáról is megjelent egy-egy leírás,

187 a XIX. század első felében összesen 12 történelmi munka, illetve statisztikai leírás jelent meg nyomtatásban a megye 10 településéről. (Négynek a megírására a XVHI. századi megtelepedés, ill. templomépítés 100 éves évfordulója adott alkalmat.) Az arány valamivel jobb ennél a kisebb cikkeket,

188 vagy a kéziratban maradt írásokat is figyelembe véve. Az utóbbiak közül leginkább ismertek Gacsáry István füzesgyarmati

189 és Dávidházy Bekes Sámuel gyomai lelkész krónikái.

190 Az említett két kéziraton kívül még jó néhány egyházban íródtak és maradtak fenn történeti forrásértékkel bíró krónikák, feljegyzések.

191 Itt csak egy nagy igényű, egy több 184 Gyulának Polgári és Egyházi állapotja, a Régibb s újabb időkban 1832. X. k. 13-37. és XI. k. 340. Ecsedy Gyula történetéhez sok információt nyújtó kéziratos feljegyzéseiről: Kosa László: Adatok Gyula város művelődéstörténetéhez és történeti néprajzához (1801-1850). (in: A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből. Szerk. Szabó Ferenc. Bcs. 1988. 175-194.) Ezenkívül ugyanazon szerzőtől: Gyula város első történetírója: Ecsedy Gábor (in: Körösök vidéke. 1990. 145-150.) 185 Német-Gyula várossá százados ünnepi alkalmára. Nagyvárad, 1834. (Komáromy és Ecsedy műveinek új kiadásáról lásd a 179. jegyzetet!) 186 Kornéli volt az egyike azoknak, akik felkeltették a fiatal Mogyoróssyban a történelem iránti érdeklődést. (Horvát István művei romantikus történetírásának hatásával nála és Ecsedynél is találkozunk.) Mogyoróssy már az 1820-as évek második felétől kezdve gyűjtögette a történeti adatokat, s végül eléggé megkésve, 1858-ban adta ki szülővárosa történetét (Gyula hajdan és most. Gyula), amely sokkal részletesebb és jóval több forrást tárt fel, mint a két korábbi munka. 187 Balassa Pál: Orosháza múltja és jelenének rövid vázlata a község százados ünnepe alkalmából. Arad, 1844.; Haan Lajos: Békés-Csaba hajdani és mostani állapotjáról, az ottani ev. ó-templom százados ünnepe alkalmára. Nagyvárad, 1845. Mindkét szerző evangélikus, Balassa lelkész, Haan akkor még a csabai polgári iskolában tanított és édesapja mellett káplánkodott. 188 A Hetilapban megjelent alább idézendő íráson kívül pl. Szathmáry Károly ügyvéd cikke Békés mezővárosról Békési levelek címmel. A cikk ígért folytatása azonban már elmaradt. (Regélő Pesti Divatlap. 1844. 40. sz. 633-636.) A Magyarföld és népei eredeti képekben (Pest, 1846.) c. kötet szerkesztője, Vahot Imre jelezte, hogy a Békés megye ismertetése c. érdekes cikk későn érkezett be, ezért nem közölhették. Sajnos, nem is tudunk többet erről az írásról. 189 A krónikát, amelyen 1839-es évszám áll, Zsilinszky Mihály közölte. (Gacsáry István füzesgyarmati krónikája. BRMTÉ 1878/79. 75-155; 1879/80. 108-173; 1880/81. 131-179.) 190 Ezt szintén kiadták. (A helvécziai vallástételt tartó gyomai ekklézsia históriája. BRMTÉ 1888/ 89. 95-115.) 1834-37 között íródott, de kiegészítő jegyzésekkel 1861-ig folytatódik. Tessedik Szarvasi nevezetességek c. krónikája, amelynek írását 1805-ben fejezte be, szintén említhető itt. 191 Pl. Haan János feljegyzései a csabai ev. egyház történetéről. Békéscsabai Evangélikus Levéltár 1-c-l. Vegyes: Feljegyzések a gyülekezet történetéből, főhatósági rendeletek, jegyzőkönyvek 1715-1850. 1-24. 99