Sümegi György - Kőhegyi Mihály: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 17. (Gyula, 1990)

Fülep Lajos és Kner Imre levelezése

megbeszélnivaló akad, mert hiszen azt az időt, amit velük töltök, arra akarom felhasználni, hogy sok mindenről diskuráljak velük. ­És nem volna persze hátrány az sem, ha nekem magamnak is akadna társaságom, mert rám is rám fér az, hogy kizökkenjek eszmekörömből, és beszélgethessek egy kicsit olyan emberrel, aki érdekel. ­így gondoltunk most Pécsre, mert hiszen a pécsi látnivalókból bizony keveset láttam tavalyelőtt, de kérdés, el lehetne-e ott olcsón, egészségesen és kényelmesen helyezkedni, úgy, hogy az Asszonynak, aki nem tud járkálni, ne kelljen begubóznia. - Gondolunk ezen­kívül Sopronra is, ahol bizonyos fokig megvan a német szó lehetősége is, habár vendégnek minden személyi kontaktus nélkül nehéz ebbe belekapcsolódnia. Lehetne szó valamelyik erdélyi szász városról is, de úgy hallom, hogy azok rendkívül drágák, és ott is elég bizony­talanok a viszonyok. ­Mindez bizony elég nehéz és messze van még, nem tudom, hogy fog kialakulni. Ne­kem, mint apának nagyon rossz a lelkiismeretem, mert annyi a dolgom mindig, hogy nem tudok a gyerekekkel eleget foglalkozni. - Pedig nagy szükségét érzem, érdekel is, hiányzik is nekem és kötelességem is, - meg is van az őszinte, szeretetteljes, bizalmas kontaktusom velük. ­No de elég volt az írásból, s Önnek az olvasásból is. Olyan bokrétáját küldöm itt a problémáknak, hogy van rajta mit gondolkoznia. - Kíváncsi vagyok a válaszára, amelyet bizonyos türelmetlenséggel várok. - Ez idén nem kell könyveket csinálnom ama bizonyos célra, mert az észteket két évre osztom el, s jövőre semmi kötelezettségem nincsen, hál­istennek. - Tegyük fel és higgyük azt, hogy megindul a viszonyok jobbrafordulása, és akkor érdemes lesz valamit csinálni ? És erre a sokszor bezápult reményre kezdjünk hozzá valamihez ? Üzletileg nagy szamárság volna. Hát legalább próbáljuk meg kitervelni, mit csinálnánk, ha csinálnánk valamit? Ennél légüresebb teret el se lehet képzelni. ­Még csak azt jegyzem meg, hogy nem láttam a Magyar Néprajzot, de amúgy is meg akartam rendelni. Hiszen bizonyosan rengeteg szép felvétel lesz benne, és sok agyonver­hetetlen anyag, s ha itt, ahol népi dolgot alig látni, a gyerekek nézegetik, már akkor is meg kell és meg érdemes venni. Majd írok Kollárnak, talán cserébe meg lehet szerezni, és akkor majd megírom róla a véleményemet. Ez a vélemény kész már előre, mert el tu­dom képzelni, hogyan fog fel Czakó egy ilyen feladatot, de láttam már tőle olyasmit is, ami meglepő volt a maga illogikátlan váratlanságában. őszinte sajnálattal olvasom jelentését egészségi állapotáról. Nem tudom elképzelni, hol lehetne megfogni ezt a dolgot, innen távolról. - így hát tanácsot se tudok adni. Csak na­gyon sajnálom az egészet, és azt hiszem, hogy lelki okai is vannak ennek. Nemcsak azért nincsen pénze, mert munkája nincsen, és azért nem tud dolgozni, mert nincsen pénze ésatöbbi, ésatöbbi, hanem hiányzik a primum movens, a cél és értelem amögül, hogy hoz­záfogjon? Nem itt van a baj? Nálam más a helyzet: annyi a kötelezettségem, hogy emi­att céljaim egészen kézzelfogható közelségbe rukkolnak, mint pl. egy-egy fejem felett lógó vállalt fizetési terminus és efféle, és így igyekeznem kell ennek az egész hajszának mélyebb értelmet is adni, hogy csinálni bírjam. Szeretném, ha nem unná nagyon mindezt, amit itt írtam, és ha sikerülne ezzel a sok hitetlenséggel és „nem érdemes"-sel bebizonyítani, hogy érdemes és muszáj. ­Várom válaszát, és a viszontlátásig minden jót kívánva vagyok régi híve és barátja Kner Imre 86

Next

/
Thumbnails
Contents