Sümegi György - Kőhegyi Mihály: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 17. (Gyula, 1990)

Fülep Lajos és Kner Imre levelezése

28 [Pécsvárad], 1932. VIII/24. Kner Imre Pannónia szálló Pécs Bármikor alkalmas ma is = Fülep+ Távirat, ceruzával íródott, 1 f. Címzése: Kner Imre Pannónia szálló Pécs. Körbélyegzőjén: 1932. aug. 24. BML, XI. 9. Kner Nyomda ir. C/30. 48. 29 Gyoma, 1932. szeptember 5. Kedves Barátom! Kérem önt, ne vegye rossz néven, hogy a kedves vendéglátást és a felejthetetlenül szép, érdekes és számomra nagyon tanulságos napot, amelyet önöknél tölthettem, csak most köszönöm meg. Két napot Pesten töltöttem, aztán hazakerültem, s megrohant a rengeteg munka és gond, holnap pedig ismét el kell már utaznom, úgyhogy azt se tudom, hol áll a fejem. A kétheti szabadságot is rohanással töltöttem - amikor az ember két évben egyszer szabadul ki a napi robotból, olyan éhes új gondolatokra és élményekre, hogy nem tud gazdálkodni velük, hanem habzsolja a benyomásokat, és az élet nem engedi meg, hogy nyugodtan feldolgozza őket. Pedig lett volna éppen elég, amin elgondolkozzam, s nem utolsósorban éppen az Önnél tapasztaltakon, a kiadós, de nekem igen rövid beszélgeté­seinken. ­Talán majd lesz még időm arra az ősz folyamán, hogy részletesebben írjak, így most csak ismételten megköszönöm Önnek és a Nagytiszteletű Asszonynak azt a szép napot s kérem, tartsanak meg továbbra is jóindulatukban. Ha nagyon-nagyon régen nem. láttuk is egymást, mégis úgy érzem - s talán nem szerénytelenség tőlem-, hogy nem szakadt meg köztünk a régi kapcsolat. Szükség is van arra, hogy kialakuljon egy olyan magyar kultúr­szolidaritás-féle azok között, akik a maguk dolgait komolyan veszik, s vannak talán még célkitűzéseik az életben. Örülök annak a megbecsülésnek, amelyben Ön, aki annyival magasabban áll nálamnál, részesített, s nagyon hálás vagyok érte. Célkitűzéseim és ered­ményeim értékelését látom ebben, s mivel magam is - mint Ön - afféle önkéntes emigrá­cióban élek itten, nagyon nagy szükségem van arra, hogy hivatott és általam nagyra be­csült emberek néha igazolják számomra, hogy helyes úton járok. Persze, mint említettem, éppen az a baj, hogy az én speciális munkaterületemet olyan kevesen ismerik, s nagyon kevesen rendelkeznek azokkal a mérőeszközökkel, amelyekkel eredményeimet fel is lehet tényleg mérni. ­Itt küldöm a „Handgemachtes Buch und Maschinenbuch" című kis tanulmányomat, 1 amelyből már csak egy-két példányom van, s mivel ezek egy ideig el voltak csomagolva s megsérültek, csak ilyen gyűrött példányt tudok belőle küldeni. Mellékelem hozzá a Magyar Bibliophil Évkönyv egy példányát, amelynek 20. oldalán egy tanulmányom 2 42

Next

/
Thumbnails
Contents