Sümegi György - Kőhegyi Mihály: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 17. (Gyula, 1990)

Fülep Lajos és Kner Imre levelezése

22 Zengővárkony, [i]93i. VII. 29. Kedves jó Uram! Még április 27-én kelt levelében írta, hogy lehet, megnézi a nyáron Pécset, s kijön hozzám is. Ezt a tervet szeretném most eszébe juttatni azzal, hogy nagyon örülnék neki, különösen, ha nem, mint írja, „pár órára" jönne ki Várkonyba, hanem itt töltene 1-2 napot legalább, ill. amennyit jólesik. Várkony egyébként van olyan szép, hogy nem fog egykönnyen megválni tőle. De meg annyi mindenről jó volna elbeszélgetni együtt, hiszen a régi társaságból már alig vagyunk itthon! Egyébként májusban azt hallottam Káldortól, hogy Mali hazajön. Nem tudom, igaz-e. Körleveleit megkaptam, átnéztem, s mondhatom, nem győzöm bámulni az Ön heroizmusát. Azóta egyébként még egy nagyot zuhantunk lefelé, s azt hiszem, most már gyorsan és biztosan elérkezünk a katasztrófához. Hogy mi szükség van rá, nem tudom, hogy nem lehetett elkerülni, nem hiszem - úgy látszik, ez magasabb állam-raison, ahova az én eszem nem ér föl. Jövetelekor igen kérem, hogy jó előre értesítsen. Ha vonaton jön, Pécstől i/2-i

h távolságra van állomásunk, Pécsvárad, ahol várni fogom. A közeli napokban lehet, hogy átszaladok néhány napra Bajára fürdeni, de aztán mindig itthon leszek. A mielőbbi viszontlátás reményében szívből üdvözli igaz híve Fülep Lajos Autográf, tintával íródott, 1 f. BML, XI. 9. Kner Nyomda ir. C/30. 37. 23 Gyoma, 1931. július 31. Kedves jó Uram, nagyon köszönöm szíves meghívását, amellyel örömmel élnék, ha tehetném. Évek óta tervezem, hogy egyszer megnézem a Dunántúlt, s különösen Pécset és környékét, de sohasem jutok hozzá. Az idén azért is nagy kedvem volt ehhez, mert Csekey István azt mondotta nekem, hogy Zengővárkony a legszebb magyar falu, de Kollár Kálmán dr. is nagyon dicsérte. - Sajnos, az események annyira lekötnek, hogy nem tudok elmozdulni, folyton a poszton kell lenni. - Valahogy az utolsó években egész világnézetem alapos változáson ment át. Űjra individualistává kellett lennem bizonyos mértékig. Meggyőződésem ma is, hogy minden munkánknak szociális értelmének kell lenni, másként céltalan, értelmetlen és áthull az idők rostáján, sőt ha nem nyújt valami egészen határozott előnyt a köznek, mint egyéni vállalkozás sem lehet sikeres. De amellett meggyőződésemmé lett, hogy az épület, gép, papiros, betű, festék és pénz együtt még nem nyomda, hanem mögötte kell lenni mint primum movensnek

1 az e m b e r n e k is, és ha ez az ember nem legény a talpán, akkor az egészet megeszi a fene. 38