Sümegi György - Kőhegyi Mihály: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 17. (Gyula, 1990)

Fülep Lajos és Kner Imre levelezése

- minél több ember emberi megélhetése - benne megvalósulhasson. Természetes, hogy belül, hiszen valamiképpen mindenkinek „belül" volna a helye, mindenki beletartozik valamiképp. De ennek semmi köze a juttatáshoz, támogatáshoz, osztogatáshoz stb. Ellen­kezőleg, olyannak kell lennie, hogy ilyesmire sor se kerülhessen, ön azt mondja: ne kelljen adnia. Én még hozzátenném: ne is adhasson. A kell-t sehogy se ismerem el itt. Miért „kell"? Caritasból? Ez a legnagyobb humbug. Azonban mindez azon se változtat, hogy mindennek, ami nem öncélú, valami mértéké­nek kell lennie. Ezt a mértéket ön is alkalmazza: „nem adni kell, hanem minél több em­bert abba a helyzetbe juttatni, hogy maga teremthessen a maga számára lehetőségeket!" Ennél én még sokkal kevesebbel is beérem: az emberi élet anyagi feltételeinek megszer­zésével. Mert az önállóság általánosításának lehetőségében nem hiszek. Az ön formulája kizárja a kommunizmust, az enyém nem. De a dolog lényegében teljesen egyetértünk. A felelősség gondjában is, csak éppen itt is az az eltérés, hogy én úgy látszik, előbbre­valónak tartom a közösségért, az egészért való felelősséget a részlegesnél. Ezért a gaz­daság mértéke nálam még ezzel határozódik meg: „amelyikben teljesebben tud megvaló­sulni a közösségért való felelősség." Aminek megint a gazdagság látja hasznát, s alkalmas módja a „tiszta" gazdaság megteremtésének, törvényei megismerésének, tiszteletének, alkalmazásának. Csak az egészből lehet megérteni és helyére utalni a részlegest. Das Wahre ist das Ganze. 1 Ha jövetelük idejéhez közeledünk, kérem, közölje velem a részleteket jókor, hogy min­dent meglevelezhessünk, s itt kellően elrendezhessünk. Egy új ötletem is van, amivel, azt hiszem, minden jól megoldható. (Csekey Pista agglegény nagybátyja tőlünk pár lépés­nyire maga lakik egy egész házban - a Kner-család 1-2 tagját ott is szállásolhatnánk.) ők is szálltak már nálunk, ha sokan voltak. Szeretettel Fülep Lajos A levél autográf, kék tintával íródott, 1 f. BML, XI. 9. Kner Nyomda ir. C/30. 254-257. 1 Das Wahre ist das Ganze - Az egész az igaz. 122 Gyoma, 1942. június 6. Kedves Barátom! Most vettem 3-án kelt sorait, amelyekre azonnal válaszolok. Furcsa lehet önnek, hogy ennyire ostromlom az álláspontommal, és ennyire keresem a megérté­sét, de hiszen ön is annyira izolálva van, s ezért éreznie kell, mi ennek az oka. Nem élhet és nem dolgozhat ember úgy, felelős és érdemleges munkát, hogy ne lenne szüksége lega­lább kevés ember elismerésére, és arra az érzésre, hogy azok, akiknek a véleménye fon­tos számára, méltányolják, elismerik, vagy legalábbis helyeslik azt, amit csinál, és ahogyan csinálja. A mai társadalmi viszonyok atomizálták a társadalmat. Itt már alig-alig van tár­sadalmi érintkezés, csak néhány kis klikk marakszik egymással, de ezt mi már régen kívül­ről nézzük. Én otthagytam szakmai szervezeteinkben is a helyemet, nem akartam meg­érni, míg elküldenek. Az a szerencsétlenség ért, hogy az utóbbi tíz évben rengetegen hal­190

Next

/
Thumbnails
Contents