Sümegi György - Kőhegyi Mihály: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 17. (Gyula, 1990)

Fülep Lajos és Kner Imre levelezése

115 Z[engő]V[árkony], [i]942. I. 5. Kedves Barátom, XII. 8-i levelére csak jókora késéssel tudok válaszolni. Oka ennek a mulasztásnak bizony elég kellemetlen: kb. 1 hónapja a jobb képemen alsó-felső fogtőgyulladás kezdődött, s aztán olyan gyönyörűvé fejlődött, hogy hetekre megbénított, nemcsak hogy nem volt tőle se éjjelem, se nappalom, hanem olyan alapos lázat is produkált, hogy még az ujjam mozdításához se volt elég energiám. Pedig akkor rögtön írni akartam, mert levele nagyon jó kedvre derített - mikor azt olvastam, hogy „talán sikerül kiharcolnia" a naptárak ajándékozásához szükséges kellékeket, szóval oroszlánként harcol azért, hogy évente ezreket tudjon elajándékozni, mondhatom, soká kacagtam, s még a levegő „állaga" is megváltozott körülöttem. Az egész érvelést is, persze, megértettem, és kitűnőnek találtam. Ezek után természetesen nem csodálnám, ha mint világtól elmaradt, vérszopó, destruktív zsidó kapitalistát a magasabb rendű új erkölcs nevében egy kicsit agyonütnék. No de nem jó az ördögöt a falra festeni! Tehát az írómappa nem jubiláris ajándék, hanem 30 éve szokott ajándék! Érdemes volna egyszer összeszámolni ezeknek az ajándékoknak az értékét. Nem emlékszem, hogy tavaly valamin „összevesztünk". Valami vitára emlékszem, de összeveszésre nem. Nagyon lényeges néhány dologban nem értünk ugyan egyet, de ez nem ok az összeveszésre. Nagyon megörvendeztetett a tervvel, hogy fiával eljönne talán egy hétre is. Hogy aztán a fizetŐvendégi alapban milyen méltányosságot lát olyan valaki irányában, akit éveken át elhalmozott ajándékaival, s aki ezt még semmivel se tudta viszonozni - nem nagyon tudom megérteni. De nem is nagyon igyekszem. A fő, hogy jöjjenek, amikor tudnak és akarnak, hely van nálunk, a részleteket majd itt megbeszéljük. Várkonyból remek kirándulásokat lehet csinálni, s akkor végre én is megismételném a legszebbet, amelyre két év óta hiába fenem a fogam, mert kiránduláshoz jó idő kell, az meg nem volt. De talán lesz még egyszer nyár a világon! Egyébként változatlanul „derűlátó" vagyok. Mi, lehet, hogy elmerülünk majd a cháosban, de az új világnak jobbnak kell lennie a réginél. A kés most az elevenig ér. A jókívánságot szívből viszonozva, szeretettel köszönti öreg barátja Fülep Lajos A levél autográf, kék tintával íródott, 1 f. BML, XI. 9. Kner Nyomda ir. C/30. 236-237. II6 Gyoma, 1942. január 9. Kedves Barátom! Tegnapi levelére már ma válaszolok, mert holnap el kell két napra utaznom, s nem tudom, mennyire gyűlnek össze a dolgaim, mire visszatérek. így van ez, ha falun él az ember. De a fog-história, amelyről nagy részvéttel értesültem, se esik meg, ha az ember városban él. Nekem is most szemorvoshoz kell mennem sürgősen. Nem a látóapparátus176