Sümegi György - Kőhegyi Mihály: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 17. (Gyula, 1990)

A levelek közlésének módjáról (Kőhegyi Mihály—Sümegi György)

A LEVELEK KÖZLÉSÉNEK MÓDJÁRÓL Az első fönnmaradt Fülep-levéltől (1921. augusztus 19.) 1944. március 25-ig, Kner Imre utolsó, Fülephez címzett leveléig terjed a szorosan vett Fülep-Kner levelezés. A Kner-levelek mindig beszámolnak az egész családról is, ezért tartottuk szükségesnek a levelezés végén, külön függelékben közzétenni Knerné Kulka Etelka Fülephez írt leveleit is, amelyek elsősorban Kner Imre életének utolsó hónapjairól számolnak be. Kner Mihály (1945. szept. 8.) és Kner Zsuzsa (1947. márc. 5.) Fülep Lajosnak küldött levelei pedig lezárják, szomorú epilógussal egészítik ki a Fülep-Kner levelezést, kettejük baráti kapcsolatát. Kner Imre Fülephez írott leveleinek zömét a művészetfilozófus megőrizte, s így kerültek azok - egyéb leveleivel együtt - a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárába. (Több Kner-levélen piros ceruzás, függőleges jelölések vannak. Ezeket Fülep a Knerről szóló megemlékezéséhez - 1958. V. 22. - vehette elő. Több Kner-levél bal fölső sarkába följegyezte piros ceruzával: Én huzigáltam meg FL; vagy: Én huzigáltam meg előadáshoz FL. - MTAK Kézirattár, Ms 4588/103-160; Ms 4586/200-208.). Kner Imre Fülep Lajoshoz írt leveleinek gépirati levélmásolatait (egyéb, igen gazdag levelezésével együtt) a Békés Megyei Levéltárban, Gyulán őrzik. Ugyanitt vannak Fülep Lajos Kner Imrének írt, kivétel nélkül kézírásos levelei. A gyulai levéltárban szigorúan kronologikusan, levélpáronként vannak elhelyezve Fülep autográf levelei és a rájuk született Kner-válaszok másolati példányai (BML, XI. 9. K Ny Gy I, C/30.). Mindegyik levél után közöljük lelőhelyét és azt is, hogyha valahol korábban már megjelent. A leveleket a mai helyesírási szabályoknak megfelelően közöljük, s ez nem is járt lényeges vagy tetemes mennyiségű változtatással az eredetihez képest. Elsősorban a központozás, valamint az egybe- és különírás hibáinak - ami a levelek megírásának idején helyes is lehetett - javítását végeztük el. A sajátságos, Fülep Lajosra vagy Kner Imrére jellemző írásmódot meghagytuk. Mindkettőjüknél gyakori, hogy összetett mondatoknál a tagmondatokat nem vesszővel, hanem - a nagyobb nyomaték kedvéért, a hangsúlyosabbá tétel érdekében - gondolatjellel választották el egymástól. Ezeket az eredeti, a mondatokon belüli írásmódnak megfelelően megtartottuk. Ugyanígy Fülep Lajosnál - az érzékeny, gyakran indulatos emberre jellemző kérdő- és felkiáltójel-használatot. Az egyéni szóösszetételek és a Kner Imrénél megfigyelhető nagybetűs szókezdés (Apám, Anyám, Feleségem stb.) írásmódján sem változtattunk. A „néhány" szó esetében az ékezethiány nem helyesírási kérdés, hanem a korabeli ejtést tükröző alak, s ezt nem is javítottuk. Minden esetben meghagytuk az idegen szavak eredeti írásmódját. A mondatok érthetőségét zavaró toldalék- vagy szóhiányokat szögeletes zárójelben pótoltuk, így jártunk el a rövidítések kiegészítésénél is, de csak akkor, ha a levélben megelőzőleg a teljes alak nem fordult elő. Mindig kiegészítettük viszont - a szögletes zárójelet használva - Fülep Lajos keltezés-rövidítéseit, s így közöljük Kner Imre nevét is azoknak 16