Sümegi György - Kőhegyi Mihály: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 17. (Gyula, 1990)

Fülep Lajos és Kner Imre levelezése

A levél autográf, kék tintával íródott, i f. BML, XI. 9. Kner Nyomda ir. C/30. 206-207. 1 malgré tout - mindennek ellenére 97 Gyoma, 1940. március 10. Kedves Barátom! Két napig Pesten voltam, két napig pedig az összegyűlt restanciáimon dolgoztam, s most, vasárnap is gépelek reggel óta. így csak ma válaszolhatok, s kívánok gyors és teljes gyógyulást. Én egy erősebb náthától eltekintve megúsztam ezt a telet eddig, pedig egyre többet kuksolok az irodában, s nem vagyok akklimatizálva, nem járok eleget szabadban. - Régebben én is sok ilyen keserves dolgon mentem át télen, de amióta többet napozok legalább a legmelegebb nyári hónapokban, amióta különféle intézkedésekkel erősen csökkentettem a porképződést itt az üzemben, és amióta nem öltözöm olyan melegen, a teleket elég jól bírom. Remélem, mire ez a levél odaér, már ön is jobban lesz. ­Ne csodálkozzon a gyors elintézésen. Én naponta írok 20-30 levelet, s néha többet is, A fő elfoglaltságom ez, s amellett a dolgaim állandóan fluktuálnak. 1 Hétfőn sok van, ked­den és szerdán kevés, a hét vége felé mindig több, s vasárnapra hagyom a nagyobb nyu­galmat igénylő dolgokat. így hát mindent lehetőleg aznap elintézek, mert ha több napi gyűlik össze, az igen keserves. Az üzleti eredményeinknek pedig egyik alapja az, hogy gyorsak és pontosak vagyunk. Itt megrendelő nem terem helyben, s ide csak az jön, aki gyors és pontos kiszolgálást akar, és közelebb nem kapja meg, ami kell neki. Mivel min­den egyes üzleti momentumnál kétnapi postajárással hátrányban vagyunk a helybeli szállítókkal [szemben], ezt most már régen annyira túlkompenzáltuk, hogy éppen ezzel kötjük magunkhoz a rendelőt. Már a háború előtt jóval egyszer Tátrafüreden volt Apám, s nagy társasággal felmentek valamelyik híres kilátóhelyre. A jelenlevő bártfai polgármes­ter elszámlálta, hogy a láthatáron látható tornyok mely községekhez tartoznak, mire Apám azt mondta, hogy ezek mind rendelői. Valaki azt hitte, hogy nagyzol, s erre valami meg­jegyzést tett. Erre azt felelte a bártfai polgármester, hogy hát igen, ami ráér, azt helyben szokták rendelni, s ami sürgős, azt Gyomáról. Ez a dolog magyarázata. Mit gondol, ha ezt fenn nem tudnánk tartani, sőt egyre javítani, mi lett volna velünk, amikor már húsz esztendeje zsidózik ellenünk a konkurrencia. - Mint ahogy más téren is így van ez. Mivel telj esen izolálva élek, és magamra vagyok utalva, szervesen gondoskodom arról, hogy ami engem érdekel, arról informálva legyek. Ez kb. 60 újságot és folyóiratot jelent, ame­lyeket állandóan figyelnem kell. Az eredmény az, hogy mindig jobban vagyok informálva, mint fővárosi kollégáim, akik a forrásnál ülnek. ­Nagyon jót mulattam [azon], amit a franciákról és a párisi szagokról ír. Én sohase jártam ott, de valahogy ez a benyomásom róluk. Nem vagyok prűd, álszent, és tudom, hogy mind­ezeknek a dolgoknak mi a jelentősége az életben, de valahogy azt hiszem, hogy folytonos és túlzott érvényesülésük nagyon alkalmas arra, hogy az ember tárgyilagosságát és kon­centráció-képességét megsemmisítse. Én sem állom azokat az embereket, akik mintha mindig állandó izgalmi állapotban élnének. De a Cochin-betűn nem érzem ezt, s meg­szoktam azt, hogy minden jó betűt egyformán értékeljek, a mediaevalt éppen úgy, mint a 156

Next

/
Thumbnails
Contents