Sümegi György - Kőhegyi Mihály: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 17. (Gyula, 1990)
Fülep Lajos és Kner Imre levelezése
kezdettől fogva a gótikus és fraktur tipográfia hatásának. Ebből a szempontból figyelem most régi magyar könyveimet, amelyekből most már szép gyűjteményem van, s nagy örömem telik bennük. Kodály tavaly egyszer kétségbeesve mondta a feleségemnek, hogyan lehetséges az, hogy ma sokkal kevesebbet tudnak a magyar nyomdászok, mint régen, s hogy vannak dolgok, amiket régen tudtunk, és ma nem tudunk. Haj, haj. Jó lenne, ha írna megint - nagy vigasztalás nekem, hogy az az ember, akinek a véleménye olyan fontos nekem, ma optimistább, mint régebben volt. Minden jót kívánok, s szeretettel köszöntöm, régi barátja és híve [Kner Imre] Gépirati levélmásolat, i f. BML, XI. 9. Kner Nyomda ir. C/30. 200-201. 1 Haiman Györggyel. 2 Mi a magyar? Szerkesztette Szekfű Gyula, Magyar Szemle Társaság, Bp. 1939. A hivatkozott írás: Kodály Zoltán: Magyarság a zenében. 379-418. p. 3 A könyv még 1940-ben megjelent Gyomán. M. Tótfalusi K(is) Miklósnak maga személyének, életének és különös tselekedetinek mentsége. Mellyet az Irégyek ellen, kik a' közönséges Jónak ezaránt meggátolói, írni kénszeríttetett. Kolosváratt, 1698. esztendőben. Mellyet most ujjolag kinyomtattak Tolnai Gábor bérekesztö-beszédével. Gyomán, Nyomtattatott Kner Izidor Betűivel 1940. Esztendőben. (Utószó: Tipográfiai megjegyzések. írta Kner Imre.) (Lévayné-Haiman, 1982. I. I-539)- - Kner Imre prospektust is kiadott ehhez: (Lévayné-Haiman, 1982. I. 6. 396.) 4 Kiadványjegyzék - Kner Izidor Könyvnyomdája kiadásában megjelent könyvek jegyzéke. 1939. Karácsony. (Lévayné-Haiman, 1982. I. 6.383.) 5 A felsoroltak közül sikerült azonosítani: [Vergilius, Publius Maró] Virgilius, Maró P[ublius] ...Universum poéma... [Venezia] Venetiis, Bonelli, 1574. Talán Temesvári Pelbárt Aureum Rosarium Theologie c. könyvéről van szó, melynek első kötete 1503-ban jelent meg. Kner Imre elírhatta az évszámot. - Christophe Plantin, francia származású híres németalföldi nyomdász (1520 körül-1589). „... a nyomdászok királya..." - amint sírkövén áll. 94 Z[engő]Várkony, [i]940. II/21. Kedves Barátom! Nagyon örülök, hogy ismét hírt kaptam önről - s főleg, hogy az a hír most reménykedésről szól. Hát persze, még mindig bizonytalan minden, de a mérleg nyelve, ahogy kezdetben egy kicsit felénk hajolt, ma is úgy áll. Most már csak nyomjuk tovább! Ami a korsókat illeti, sajnos itt már nemigen akad. Ami kevés még volt, összevásárolták pesti vigécek. Nekem az itteniek nem adták el, de azok kikunyerálták belőlük. Nekem helybeli nincs egy darabom se, mind úgy hoztam ide. De azért még megpróbálom, hátha rábukkanok valahol 1-2 darabra. Szívesen adnék az enyémekből, de ezek is olyan pontosan töltik meg a helyet, hogy foghíjas lenne a sor, ha kivennék belőle. Amint s amennyit majd találok, azonnal küldöm. Nem fogom elhanyagolni a dolgot. Megírom egyúttal, hol találtam a legtöbb ilyen korsót: Érsekcsanád, Szeremle, Bogyiszló azóta ugyan, úgy tudom, ezeket is kifosztották, de mégis meg lehetne próbálni, ha van ott valaki jó embere. Mórágy a legrosszabb tipp; ott ilyenek sose voltak. A Szekfű-féle könyvet nem olvastam, mert nem érdekel. Hasbeszédnek tartom az egészet. 152