Sümegi György - Kőhegyi Mihály: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 17. (Gyula, 1990)

Fülep Lajos és Kner Imre levelezése

önt tovább izgatni ezekkel a dolgokkal, de fenntartom magamnak, hogy később egyszer, ha lesz rá még idő és lehetőség, írjak egy hosszabb, kimerítő levelet. Higgye el, hogy mindig Őszintén és igazán voltam magyar, hogy mindig, őszintén és igazán a jót akartam, hogy mindig és igazán csak eszköznek tekintettem a pénzt általam nagyon komolynak tartott és érzett célok érdekében, s hogy kisgyerekkorom óta ugyanúgy és ugyanazt láttam kivezető útnak, amit Bonn is kifejt: mennél több önálló munkára képes embert, önálló munkakörben, mennél szabadabb és emberségesebb társadalmat, s azoknak, akiket a tőkekoncentráció, a feladatok természete, s saját képességeik bérmunkára kényszerítenek, mennél szabályozottabb és biztosítottabb munkafeltételek, amelyek egyenletesen emelkedő módon nyitják meg számukra a fogyasztás és választásuk szerinti emberséges életmód lehetőségét. Szerintem csak ez a megoldás lehetősége és útja, és csak ezen az úton kellett volna elindulni már 1900-ban vagy 1910-ben, ha nem sokkal előbb, de az az érzésem, hogy most már helyrehozhatatlanul késő van, s minden, ami történik, éppen ennek ellenkezője irányában történik. Még akkor is, amikor ezt akarja csinálni, s bomlottan csavargatja a gépezet csavarjait, mert nem ért hozzá. - Isten önnel, szeretettel köszönti régi barátja Kner Imre Gépirat, autográf aláírással. MTAK Kézirattár, Ms 4588/120. 1 f. Ugyanerről a levélről másolati példány: BML, XI. 9. Kner Nyomda ir. C/30. 181-182. 1 1938. december 23-án terjesztette a parlament elé Imrédy Béla miniszterelnök a második zsidótörvény-javaslatot, erre utal Kner Imre. A javaslat 1939. máj. 4-én lett törvénnyé. A második zsidótörvény - „A zsidók gazdasági és közéleti térfoglalásának korlátozásáról" - egyértelműen faji alapokra helyezkedett. Ez a törvény a szellemi pályákon 6%-ra csökkentette a keretszámot, emellett a törvény kimondta - sok egyéb korlátozás mellett -, hogy zsidónak minősített személy nem lehet köztisztviselő, időszaki lap felelős szerkesztője stb. A i4.§ korlátozta az iparigazolványok kiadását, a I7.§ pedig a vállalatoknál alkalmazható, zsidónak minősített személyek arányát. E törvény rendelkezett a numerus claususról. 83 Z[engő]V[árkony], [i]938. XII/22. Kedves Barátom, a vitát én sem akarom folytatni, valóban nincs most értelme, hogy ilyesmivel babráljon, de meg szükségtelen is, hiszen a lényegben egyetértünk (mennél több önálló existencia ön most írta le ezeket a szavakat, amikben tulajdonképpen minden benne van, s fedik az én ősi elgondolásom) - de mégse mondhatok le az utolsó szó jogáról, mely csak annyi, hogy bár ön azt írta előzőleg, hogy kiállásnak most nincs értelme, és mód sincs reá, s bár magam se tudom most elképzelni, mit tehetnék Önért, mégis megírom, hogy ha akármikor azt gondolja, hogy valamit, bármit tehetek, rendelkezzen velem, örülni fogok, ha tehetek valamit; s nem szóval, hanem tettel. Békés ünnepi időt és újesztendőt kívánva, igaz szeretettel Fülep Lajos Autográf, fekete tintával íródott fehér, postai levelezőlap nagyságú kartonra. Borítékban érkezhetett Knerhez. 1 f. BML, XI. 9. Kner Nyomda ir. C/30. 185-186. 140