Sümegi György - Kőhegyi Mihály: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 17. (Gyula, 1990)

Fülep Lajos és Kner Imre levelezése

8i [Zengővárkony, 1938. december 15-e körül] Kedves Barátom, mellékelten küldöm a füzetet és újságcikkeket, ez utóbbiakat ismertem, Bonn füzetében se igen találtam számomra újat, legalább is olyat, ami nézeteim megváltoztatására indíthatna. ön, kedves Barátom, életét gazdasági téren élte, én pedig a tudományban - innen van, hogy semmiféle dogmatizmus se tud rám hatni, különösen empirikus téren, amilyen a közgazdaság tudománya. Hiszek abszolút elvekben - és tudom, hogy az empíriában minden még sokkal relatívabb, mint amilyennek hirdetik. A közgazdaság tudományát jóformán hetenként revideálni kell és helyenként is. Egyébként még valami nehezíti az egymás megértését: ön leginkább az ipari termelésre gondol, én a földre; de még a föld terén is vidékenként más a probléma, s másnak kell lennie a megoldásnak. Ez persze bonyolítja a kérdést, de ezen nem lehet segíteni. Az élet nem absztrakt valami, amit sablonokkal lehet elemezni. S a mai életnek, szerintem, az a legnagyobb baja: túlságosan sokoldalú és sokrétű, mindenki csak egy részét látja és ismeri, s a megoldások erre való tekintet nélkül történnek. Az idézett fiziológus példája nekem éppen az ellenkezőt mondja. Ha emberséges ember lett volna, azt tanácsolta volna, hogy a cukor árát szállítsák le a felére vagy akár harmadára (mert lehet), nemcsak azért, mert az egész vitamin-teória olyan labilis, hogy 5 év múlva az ellenkezőjét fogják annak hirdetni, amit ma, hanem mert a becsületes megoldás ez: mindenki kapjon annyi cukrot, amennyi kell - s azon felül is mindent, ami kell. Mert a fiziológus logikája szerint legbiztosabb volna semmit se adni; ez valóban az egyetlen biztos módszer: éhen halatni a népet. De ebből talán már mégis elég volt. S ha csak barna kenyér kell - azon könnyű segíteni, elég hozzá egy rendelet. És egyébként is: tessék inkább tanítani a népet, mint éhen halatni. Hogy kinevetnek? Minden újítással ezt tették. Boldog ünnepeket kívánva mindnyájuknak szeretettel Fülep Lajos Autográf levél, keltezetlen. A Bonn-füzetre utalás miatt bizonyosan itt a helye, 1938. december 15-e körül keletkezhetett. BML, XI. 9. Kner Nyomda ir. C/30. 46-47. 1 f. 82 Gyoma, 1938. december 19. Kedves Barátom! Vettem kedves sorait és nagyon sietve írok, mert rengeteg a dolgom, még több a gondom, és még több bennem az egyelőre lefojtott aggodalom, sőt rettegés a közeli és távolabbi jövőtől. Nem tudom, mi lesz velem és azokkal, akik rám vannak bízva, s úgy érzem, ki vagyok szolgáltatva minden elképzelhető, eddig elképzelhetetlen rossznak, mert pl. a napokban kijött egy rendkívül súlyos rendelet, amelyet az érdekeltség megkérdezése nélkül adtak ki. Tudtommal első eset ez, hogy úgy adtak ki ilyen rendeletet, hogy az érdekeltséggel meg sem beszélték. Nem tudom, hogy a korporációs gondolattal ez miképpen 138