Sümegi György - Kőhegyi Mihály: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 17. (Gyula, 1990)
Fülep Lajos és Kner Imre levelezése
válik -, de én olyan régen élek benne ebben a gépezetben, gyerekkorom óta annyi mindent éltem át, s némely területen olyan lassú a haladás, olyan sok a mesterséges akadály előtte, hogy el kell veszítenem a hitet annak lehetőségében. - Azt azonban, hogy azok a nézetek, amelyekhez annyi keserves kínlódás, tépelődés, sokszor kockázatos és mindig igen költséges kísérletek révén jutottam el, helytelenek vagy hamisak volnának, nem tudom elhinni. Nem vagyok képes sem az apámat- sem magamat kártékony, vérszívó, uzsorás és ártalmas elemnek érezni, s amikor a fiammal foglalkozom, akkor sem tudok mást belecsepegtetni, mint azt, ami bennem ennyi idő alatt leszűrődött. Amikor 1902-ben inas lettem, megszakították velem az érintkezést addigi iskolatársaim, mert inassal ők nem mehettek végig az utcán. Tegnap a kultuszminiszter azt jelezte, hogy majdnem 4000 átképzési kérvény érkezett be hozzá, de majdnem mind banktisztviselő akar lenni. Mihály fiam ma azt írja, hogy volt gimnáziumi iskolatársai közül (ő már reálba jár) a zsidók nagy része kilép az év végén az iskolából, és inasnak megy. Perszenem marad előttük semmi más lehetőség. De ha az átképzendőknek az ipar büdös, viszont a zsidók szorulnak bele az ipari pályába, elérhetik ezek a rendelkezések egyáltalában a céljukat? No de hagyjuk ezt, nem gondolom, hogy ön előtt igazolnom kell magamat. Csak mégis el akartam mondani, hogy mennyi keserves esztendeje érzem és viselem a felelősséget olyan dolgokért, amelyeket nem tudok megváltoztatni. Mindig bűnös és természetellenes dolognak éreztem azt, hogy kis példányszámú luxusdolgokon kísérletezem, de mindig vártam, hogy ezekkel szerzett tanulságaimat nagy példányszámokon is hasznosíthatom. Ha megnézi ebből a szempontból munkáimat, mindig megállapíthatja azt, hogy technikai szempontból úgy voltak felépítve, ahogy azt a nagy példányszámú lehetőségek megkövetelik, és ahogy azt a tömegcikkek megnemesítésére irányuló tevékenységhez szükséges kísérletek diktálták. - Nincsen értelme annak, hogy egymást keserítsük azokkal a dolgokkal, amelyeket mind a ketten jól tudunk, - ki kell várni az idők beteljesedését, és remélni kell, hogy van jövő, munkalehetőség, és hogy amit eddig dolgoztunk, nem veszhet el - én abban, hogy a magyarságra itt szükség van, és hogy el nem pusztulhat soha, változatlanul hiszek, legfeljebb a magam és családom közelebbi sorsa az, ami bizonytalan. - Minden jót kívánok hát, főként jó egészséget, - azt azonban, hogy ebben az évben találkozunk, nem látom lehetségesnek, mert erre sem időm, sem pénzem nem telik. A régi szeretettel köszönti híve Kner Imre A levél gépirat, autográf aláírással. MTAK Kézirattár, Ms. 4588/116. 3 f. Ugyanerről gépirati másodpéldány: BML, XI. 9. Kner Nyomda ir. C/30. 164-167. A Kner lev. 1969. kötet előkészületei során készült másolat: MTAK Kézirattár, Ms 4586/207. 6 f. Közölve: Kner lev. 1969. 252-258. p. - Csak a levél első részét, kb. az első 2/3-át közölték. A „ha nem nézném 60 család kenyerét" befejezésű rész utáni kb. 1/3-ot nem közölte Kner levelezéskötete. A kötet előtt készített másolatban (MTAK Kézitattár, Ms. 4586/207.) is csak ennyi van meg a levélből. 1 Matolcsy Mátyás (1905-1953) - agrárpolitikus, országgyűlési képviselő. Művei: A mezőgazdasági munkanélküliség Magyarországon. Bp. 1933.; Az új földreform munkaterve. Bp. Révai, 1934. 2 Oláh György (1902-?) - szélsőjobboldali politikus, publicista. Nagy visszhangot kiváltó könyve 1928-ban jelent meg: Három millió koldus. 3 Miklós Jenő (1878-1934) - író, újságíró. Az Űj Magyarság című jobboldali lapnál Milotay István helyettese. 1907-ben Novellák című kötete Gyomán Kner-kiadásban jelent meg. (Lévayné-Haiman, 1982. I. 1.147.) 4 Milotay István (1883-1963) - szélsőjobboldali újságíró, politikus. A levél írása idején az 1934-ben alapított Űj Magyarság című lap szerkesztője, képviselő. 128