Sümegi György - Kőhegyi Mihály: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 17. (Gyula, 1990)
Fülep Lajos és Kner Imre levelezése
annak, amit a Nyugaton egy olyan ember élvez, aki olyan minőségű és mennyiségű munkát végez, mint én. És ennek a túl alacsony nemzeti jövedelemnek az az oka, hogy túlságosan kevés a kultúránk és a szaktudásunk, ezért nincsen meg a nemzeti munkának a kellő termelékenysége. Ezen pedig semmi esetre sem segít egy betanult, gyakorlott rétegnek a kiemelése és gyakorlatlan kezdőkkel való helyettesítése, tisztán statisztikai alapon. Apám benne volt, talán 1887-ben, abban a küldöttségben, amelynek Baross Gábor 3 rövid határidőre megígérte a nyomdászszakiskolát. Ezt máig se valósították meg, a csökevényes szakoktatási kísérletek nevetséges eredményeket produkáltak, s ma már nincs is olyan generáció, amelyből egy nyomdászszakiskola tanári karát össze lehetne állítani. A mi szakmánkbanfeltétlenül nincsen olyan generáció, amelyből a kiemelendő embereket pótolni lehessen, és a kiemelendők képzettsége is csak rutin, de nem igazi tudás többé. Márpedig ebben a szakmában még rendkívüli tehetségeket sem lehet gyorskurzuson kiképezni. Most, hogy betegségem és annak előkészületei negyedik hónapja akadályoznak a munkámban, bár félkézzel dolgozom, és bár öcsém nagy szorgalommal helyettesít, nyomási statisztikánk nagyobb %-ű termelési csökkenést mutat ki, mint amennyit én saját céljaimra a termelésből kiveszek. Többet erről talán nem is kell mondanom. De nem panaszkodom tovább, minden jót kívánok és vagyok szeretettel az Ön régi híve és barátja Kner Imre Eredeti gépirat, a levél utolsó mondata és az aláírás autográf. MTAK Kézirattár, Ms 4588/115.1 f. Ugyanerről gépirati másolat: BML, XI. 9. Kner Nyomda ir. C/30. 158-159. 1 1938. május 28-án lépett hatályba az első zsidótörvény („A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról") 3 amely a különféle szellemi pályákon dolgozó, zsidóknak minősített személyek arányát 20% -ban határozta meg. A korlátozás vonatkozott a szellemi munkásnak minősített nyomdai tisztviselőkre is. 2 Es ist naemlich besser, Unrecht zu erleiden, als Unrecht zu tun - Ugyanis jobb a jogtalanságot elszenvedni, mint elkövetni. 3 Baross Gábor (1848-1892) a hivatkozott időben, 1887-ben közmunka- és közlekedésügyi miniszter. 73 Z[engő]Várkony, [i]938. IV/24. Kedves Barátom, nagyon örülök az operációról és egészségi állapotáról szóló jó hírnek. Kívánom, hogy minél nagyobb léptekkel haladjon a teljes megerősödés felé, s úgy dolgozhasson, mint azelőtt. Ami a többi dolgot illeti, Ön nyomdász, szociológus, realista stb., stb., én meg próféta vagyok, s így természetes, hogy az előbbi az utóbbival sokáig vitatkozik, mindaddig, amíg éppen a realitás az utóbbinak ad igazat. Hány olyan levelet váltottunk, melyben ön azon szavaim ellen hadakozott, amelyek most itt vannak a levélben: „ma nem kell, felesleges, senkinek sincs rá szüksége." Hát persze,[nem örülök annak, hogy igazam lett, s most még csak annyit mondok pótlólag: lesz még rosszabbul is. Ami a zsidótörvényt illeti, abban természetesen tökéletesen igaza van. De ez az igazság csak féligazság, ki kell egészíteni a próféta igazságával. Ez pedig így hangzik: min122