Sümegi György - Kőhegyi Mihály: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 17. (Gyula, 1990)

Fülep Lajos és Kner Imre levelezése

hírt, és hogy írtak Londonba, megtudni, mi igaz belőle, de bár ennek már néhány hónapja, nem kaptak választ. Különben öt esztendő is elmúlik, míg egyszer véletlenül hallok Herbertről Pesten valamit, s akkor se bizonyos, hogy igaz az, amit hallok. Tolnait én csak futólag ismertem, de a Bosch-könyvről hallottam, vagy olvastam valamely könyvtár jegyzékben, vagy másutt. Bizony, találkozásra egyelőre nem gondolhatunk. Ez a hecc, amely előtt állok, nagyon sokba fog kerülni, és elviszi megint 3-4 hetemet, amelyet nagyon nehezen tudok majd behozni. De hát az én szabadságom mindig ilyen ingatag alapokon nyugszik, és a nyarat még intenzívebb munkában kell eltöltenem, mint a telet szoktam. Már csak így lesz ez holtig, és a baj nem is ez, hanem az, hogy az eredmény gyenge, sőt bizonytalan - mint ahogy az az egész helyzet. De másképp lett, mint ahogy valamikor képzeltem. Ügy látszik, az én mesterségem az általános válságon kívül még külön krízisen is megy keresztül, mert külföldről is rossz helyzetképeket kapok. No de ebbe a témába nem akarok belekezdeni, mert akkor nem mászok ki belőle egykönnyen. Tudom, hogy Mannheim itthon volt, de nem találkozhattam vele. Sok időmet vette el a kongresszus és a kiállítás, s nehezen mozgok most, nem szívesen utazgatok, mert a szokott napirendből és életrendből való kiruccanás visszahat a labilis állapotomra. Egyelőre hát minden jót kívánok, és majd jelentkezem, kiadósabb levéllel, amint valamennyire előbbre leszek. Még egyszer szeretettel köszöntöm, s vagyok régi, őszinte híve és barátja [Kner Imre] Gépirati levélmásolat, 1 f. BML, XI. 9. Kner Nyomda ir. C/30. 156-157. 72 Gyoma, 1938. április 19. Kedves Barátom! ígéretemhez képest beszámolok állapotomról. Február 24-én estem át a műtéten, március 25-én utaztam haza a szanatóriumból, itthon még majd két hetet feküdtem, s most már félgőzzel dolgozom. - A műtét a hozzáértők szerint teljesen sikerült, a seb azonban még nem teljesen gyógyult be, s még nem érzem azt, hogy az egészségem teljesen helyreállott. Azt mondják, hogy ennek még nincs is itt az ideje, még néhány hónap eltelik addig, amíg teljesen kiheverem a dolgot, s akkor sokkal egészségesebb leszek, mint fiatalkorom óta voltam. Most azonban nem is annyira a testi egészség a fontos, hanem a külső események.

1 Ezekről pedig nagyon nehéz írnom. - Engem eddig a rendelkezések csak kevéssé érintenek, egyelőre személyzetileg az a helyzet, hogy a rendelet által érintett (tisztviselői és kereskedősegédi) kategóriában összesen hat emberem van, akik kivétel nélkül keresztények, s ezért egyelőre nekem zsidót nem szabad beállítanom. Ez annyiban érint, hogy kérdés, beállíthatnám-e majd néhány év múlva, ha erre kerül a sor, a fiamat, s ha egyik igen közeli hozzátartozóm, aki koránál fogva nem lehet frontharcos, elveszítené az állását, módom volna-e őt alkalmaznom, ami különféle okokból feltétlen kötelességem lenne. Most érzem azonban csak, mennyire fontos a cselekvés szabadságához a jogi viszonyok 120