Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)
Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.
16. Gyula, 1848. április 1. A Gyulai Kör indítványa a népképviselet, az országgyűlés feloszlatása és az önálló had- és pénzügyminiszérium megteremtésére 7. Az elnök előterjeszti miként a mai ülést rendkívülileg megtartani, a „Gyulai Kör" által tegnap határozott, némely, a haza ügyét érdeklő s országgyűlés intézkedését igénylő indítványok tették szükségessé, amennyiben azokat a kör a bizottmány pártolásába ajánlja^ megbízott küldöttei által a dolgok mostani állásban még ma előterjeszteni kívánta. Minek folytában a kör személyesen jelen levő megbízottjai közül Foltényi 1 Ignác amaz indítványokat következőkben adá elő: Tisztelt Bizottmány! A Gyulai Körben tegnap összegyűlt polgárok által közakarattal elfogadott némely indítványok a tisztelt középponti bizottmánynak, mint e megyében az uralkodó eszméket és érdekeket képviselő testületnek egy küldöttség által előadatni rendeltettek, nékünk jutott a szerencse Önök előtt kijelenthetni a nép óhajtásait, aggodalmait: Küldőink úgy vannak meggyőződve, miként e megye, az egész ország békéje, nyugodalma, a rend érdekében múlhatatlanul szükséges, hogy oly rendkívüli események közepedte, a minduntalan újabb változásokban felmerülhető történetek, nemcsak szorgos figyelemmel kisértessenek, de rögtöni intézkedések által vezéreltessenek és - tekintve ennél fogva országunk belviszonyait, tekintve azon igényeket, melyeket a jogoktól fosztott nép keblében régolta táplál, s melyek hála az égnek immár oda fejlődtek, miképp kielégítések veszély nélkül tovább nem halasztható: törvény által kívánják küldőink biztosíttatni a polgári szabadság legmagasztosabb eszméjét, a törvényhozásbai befolyást, kívánnak és követelnek népképviseletet a lehető legszélesebb alapokon, mindenesetre az egyenlőség alapján, mert meg vannak győződve, miként szabadok csak így és másként nem lehetnek - népképviselet nélkül, nyíltan kimondják veszélyeztetve látják a közcsendet - népképviselet nélkül Magyarországra nézve nincs többé békés átalakulás, az elnyomott igazságot fegyver, erőszak fogja kivívni, küldőink a képviselet eszméjét a magyar népszabadság életkérdésének tekéntik, s ugyanazért határozott akarata az: hogy ezen századokon által tőlök megtagadott jog azonnali életbeléptetését sürgesse és eszközölje a tisztelt bizottmány, mint a népérdek és akarat képviselője, minden tehetségében álló úton, módon a magyar felelős minisztérium úgy az országgyűlésen is; terjessze fel a nép e méltányos kívánatát azonnal, s mert e nemzet percei drágák, gyorspostán, sürgöny útján. Másik kívánata is van még küldőinknek, lejártnak tudják azon időt, melyben a kiváltságos osztály küldöttei egy ország, az alkotmány jótékonyságaiból kizárt, az önkormányzás jogától megfosztott nép sorsa, boldogsága felett határozhassanak, a magyar országgyűlés kiváltságos elemet képvisel csak, a nép, a nemzet bizodalmát nem bírhatja, - követelik a most működő országgyűlés rögtöni eloszlatását, s a bezárástól számított hat hetek múlva egy újnak s már legtágasb képviseleti rendszer alapján választandónak Pestre való összehívását. Harmadik tárgy, mely küldőinkben aggodalmat szült, súlyosabb, mert a nemzet függetlenségét tárgyazza, a rend fenntartására megbízott pesti választmány tegnap érkezett 69
