Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)

Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.

c) jelen közgyűlésen csupán a megyeházi szoros köréhez tartozó, mint például megyei pénztárak, igazság kiszolgáltatás, közbátorság biztosítása körüli intézkedések, s a magánosak halasztást nem szenvedhető legsürgetősb, de felírásokat nem igénylő dolgai fognak elintéztetni. d) Minthogy legjobb szándék mellett is az udvaron rendes tanácskozásokat tartani nehezen - a nép ezreinek fejenkénti beleszólása mellett pedig merő lehetetlenség lenne; ez okból közakarattal elhatároztatott: hogy a nép válasszon körébül oly számmal képviselőket, milyennel akar, csak arra legyen ügyelettel: hogy a megye teremébe - hova hallgatók is jőnek - beférhessenek; biztosíttatott a nép, hogy részvéte gátoltatni távolról sem céloztatik, s mindennek, mi őt érdekelheti nemcsak képviselői által, de más úton is időnkint tudomásába fog juttatni. Mely megállapodások után, addig, míg a népképviselők megválasztattak, egy időre félbeszakadt a gyűlés, azonban ugyanaznap még délelőtti órákban a nép által rögtön megválasztott képviselők jelenlétében és tanácskozásbani részvétele mellett folytattatott a közgyűlés a megye termében

2 mint alább következik: 8. Az elnök előrebocsátván: miként a napi események, melyek nemzetünk sorsára nézve elhatározók, annyira lekötve tartják figyelmét, annyira igénylik minden erejét, hogy minden egyébről, mint jelenleg előtte kisebb fontosságú tárgyakról, alig lehet módja és ideje eszmélkedni is, a megye állapotjáróli szokásos időszaki jelentésképpen előadta: hogy mint már érinté is - a béke, rend, - vagyoni és személybátorság még eddig általánosan jó lábon áll az egész megyében, úgy hiszen a közegésség is. Egyébiránt az igazság kiszolgáltatása körül minden pontosan megtörtént minek történnie kellett és lehetett;... Eredeti fogalmazvány, javításokkal - BML ídeigl. Biz. ir. Az 1848. március 27-29-i évnegyedes népközgyúlés jegyzőkönyve 6-8/1848. A három napig ülésező évnegyedes népközgyűlés a továbbiakban egyedi ügyeket tárgyalt. A 18/1848. jkv. sz. alatt számolt be az alispán az orosháziak mozgalmáról a községi elöljáróság ellen, a főszolgabíró március 26-án kelt jelentése alapján. A népközgyúlés Omaszta Zsigmondot küldi ki az eseményekről tájékozódni, március 27-én. Március 28án a 21/1848. jkv-i sorszám alatt kelt a megye köszönő felirata Kossuth Lajosnak, amelyet külön közlünk. Hasonlóképpen a megyei és a községi bizottmányok létrehozásáról szóló határozatot is. (10., 12. sz. dokumentum) 1 utólagos ceruzás beszúrás, tárgyaihatóknak szó helyett 2 Kiemelés az eredetiben 3 így, közegészség 60