Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)
Eligazító megjegyzések
ELIGAZÍTÓ MEGJEGYZÉSEK Az 1848-49-i forradalom és szabadságharc időszakának Békés megyei eseményeit ma is Oláh György 1890., illetve 1892-ben megjelent kétkötetes munkájából ismerheti meg az érdeklődő olvasó. Hasonló összefoglalás sajnos azóta sem készült, így a „Békésvármegye 1848-49." címen közreadott monográfia ma már könyvritkaságnak számít, csupán megyénk nagyobb közgyűjteményeiben hozzáférhető. Oláh György - aki maga nem szakképzett történész, lévén a kötet megírásának idején Békés vármegye főügyésze - módszeres alapossággal búvárolta át az 1848-49-es sorsfordító idők megyei szerveinek iratait a megyei archívumban. Számos iratot, amelyek fontosságát a mai kutatás is elismeri, teljes terjedelemben közölt munkájában. Nem kerülték el figyelmét a kortársak akkor nyomtatásban is olvasható memoárjai, sőt joggal feltételezhetjük, hogy a még élő kortársak visszaemlékezéseiből is meríteni tudott. Az események értékelésében sokhelyütt túlhaladta az idő Oláh György munkáját, adatai azonban ma is megbízhatók, nem egy irat, amit teljes terjedelemben olvashatunk a vaskos monográfiában, már eredetiben nincs meg, így e munka őrizte meg információit a késői utókornak. Dokumentumkötetünk nem helyettesítheti a korszak újabb monografikus feldolgozását. Arra vállalkozhattunk csupán, hogy Oláh György ritka munkájának adatait az eredeti dokumentumok közzétételével tegyük újra hozzáférhetővé, illetve a kötet megírása óta eltelt száz esztendő alatt közgyűjteménybe került 1848-as iratokból is bő válogatást nyújtsunk. Míg Oláh György csupán a megyei szervek (ideiglenes, állandó és védbizottmány, első- illetve másodalispán) iratait használhatta munkájához, addig ma már rendelkezésünkre állanak a megye városainak, községeinek 1950 körül levéltárba került 1848-as iratai is. Kutatómunkánk során átnéztük a Magyar Országos Levéltárban őrzött 1848-49i minisztériumi levéltár számításbajöhető fondjait is, és igyekeztünk felkutatni a korabeli országos sajtó Békés megyére vonatkozó cikkeit is. (Helyi sajtó Békés megyében akkor még nem létezett.) A kötetben szereplő dokumentumok közlési sorrendjét azok dátuma határozta meg. Azonos keltezésű iratok esetében a tartalmi szempontok alapján döntöttük el az elsőbbséget. A közölt iratok közt levő tartalmi kapcsolatra mindig igyekeztünk utalni. A terjedelmes forrásközlésben való eligazodást mutató segítségével véljük megkönnyíteni. Az egyes dokumentumokat teljes terjedelemben közöljük, a címzéssel, a záró formulákkal és a korabeli - az elintézés mikéntjére is nem egy esetben utaló rájegyzésekkel együtt. A szövegből kihagyott részek esetén a kihagyás helyét kipontozással jelöljük. Az iratok szövegének átírásánál a mai helyesírást és központozást igyekeztünk érvéit
