Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)

Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.

Hihető, hogy útját veszi az Alföldnek.

4 Önök tehát a népfelkelést rendezzék. Nevezzenek vezéreket, alvezérekét. Tartsanak népgyűléseket. A papok álljanak a vallás tekintélyével a nép élére. A szomszéd törvényhatóságokkal és vezérekkel maradjanak kapcsolatban. Egyetértőleg cselekedjenek. A népfelkelés nem megy szembe az ellenséggel, hanem oldalt, hátul nyugtalanítván, s éjjel és nappal ekképen fárasztja, hátráltatja az ellenséget és támogatja hadainkat. Bízzunk Istenben. Bízzunk roppant haderőnkben. Bízzunk a népben, mely millió karjaival képes minden ellenséget megdönteni. Önök felelet terhe alatt tegyenek meg minden intézkedést. Minden áldozaton szabad a hazát és a nép szabadságát megmenteni. Budapest, június 30. 1849. Belügyminiszter Szemere Bertalan sk. 1 oldalas, kézzel írt eredeti tisztázat - BML Védbiz. ir. 969/1849. Közölve: Oláh IL 336-337. 1 A cári hadsereg két irányban indított támadást Magyarország ellen. Rüdiger lovassági tábornok csapatai június 15-én lépték át a határt, és Lubló majd Eperjes felé haladtak. A cári főerők június 17-19. között keltek át a Duklai hágón, és Bártfát foglalták el, Paszkievics herceg vezetésével. (Breit III. 117-118., Borús 1984.532-533.) A támadók létszámához képest csekély számú magyar haderő Wysocki tábornok vezetésével visszavonulni volt kénytelen. A cári fősereg június 30-án bevonult Miskolcra, ahonnan az élelemhiány és a seregben kitört kolera megakadályozta a továbbnyomulásban. Az élelemszerzésre Paszkievics főerőiből Debrecen irányában előre nyomuló orosz csapatok június 28-án Kusnetzov (Kuznyecov) altábornagy vezetésével Tokajból kiverték a gyenge magyar erőket és megszállták a várost. A Debrecenből élelmet sarcolt orosz csapatok július 9-én ismét Tokajba tértek vissza, majd tovább mentek Mezőkövesdre, miután lerombolták maguk után a Tisza hídját. (Breit III. 123.) 2 így, áttörni. 3 Grabbe cári vezérőrnagy hadosztálya Eperjesről a Vág völgye felé indult, hogy az osztrák fősereggel összeköttetést találjon. Előrenyomulásuk azonban lassúbb volt a vártnál, a szepességi várak elfoglalása után csak június 4-én indult meg Komárom irányába. (Borús 1984.

1. 533.) Ekkor tehát a még Pesten székelő kormány számára nem a cári erők, hanem Haynau csapatai jelentették a fő veszélyt. 4 amint az 1. számú jegyzetből látjuk, el is jutott Debrecenbe, ahol július 3-6-ig tartózkodtak a cári csapatok. (Breit III. 123.) 277/a Gyula, 1849. júliusi. Bogyó János toborzóbiztos jelentése a Hódmezővásárhelyre szállított újoncokról és a még hátralékban levő községekről Alábbírt tiszteletteljelentem a Bizottmánynak, miként f[olyó] év jún[ius] 21-én 174 illetőségbe kiállított, s 10 önkéntes, s így öszvesen 184 újoncokat szállítottam Hódmezővásárhelyre, kik közül békési Toman János és komlósi Kozák András katonai 449