Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)

Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.

1 -ör A közügyek elintézésére mindenekelőtt szükségesnek tartja a küldöttség legelőbb is a bírói állást a polgármesterétül - mely eddig egy személybe összpontosult - elválasz­tani, avagy is a közigazgatást a törvényes kérdésektül elkülönözni, mert csak így eszközölhető a rend fenntartása. 2-or Tudvalevő dolog a küldöttség előtt, hogy a jelenlegi tanácsnokok - elegendő számmali nemiétök, és a bírói teendőkre kiképzett egyének hiánya miatt - a törvényes dolgok elintézésére bíróiképp működni nem képesek, miáltal az igazság kiszolgáltatása, a jogos kérdésekre nézve - háttérbe van szorítva. Ezen hiányt pedig kipótolni majdnem lehetetlennek véli a küldöttség, azért, mert a közigazgatás törvénykezésiül elválasztva nincsen. 3-or Kiterjeszté a küldöttség figyelmét a jegyzőkre is, kiket hivatalaikba meghagyan­dónak véli, ugyanazzal a különbséggel mindazonáltal, hogy közülük az egyik főjegyzőnek 500 p[engő]f[o]r[intnyi] fizetéssel (maradjon), 2 a másik aljegyző 400 pfnyi, a harmadik szinte aljegyző, hanem egyszersmind levéltárnok is (szinte 400 pfnyi fizetés mellett) 3 legyen, azonkívül egy írnok 200 pengő fnyi fizetéssel. Ezen változtatást azért látná a küldöttség jónak, mert tapasztalás szerint, a jegyzők teendői közöttük felosztva nem lé­vén, csak zavarnak és rendetlenségnek nyújt alkalmat, azonkívül a teher egyiken inkább fekszik, mint a másikon, mi a méltányossággal össze nem férhető. - Lévén pedig főjegyző, mind ezen nehézségek elhárítnák, akkor, amidőn felelősség terhe alatt köteleztetnék a hivatalt pontosan vinni, s így a másik kettő rendelkezésitül függne. A másik két aljegyző közül az egyiket levéltárnoknak nevezni azért lenne célarányos, mert a levéltár igen rendetlen állapotba van, olyannyira, hogy ha valakinek szüksége lenne némely régibb irományokra, lehetetlen megtalálni. Az írnokot azért ajánljuk, mivel a levéltár rendbeszedésére segédkezet nyújtaná a le­véltárnoknak, addig, míg azt rendbehozná, azután mint Város írnoka működne, mire ok­vetlen szüksége lenne a Városnak az ajánlott 200 pfrt pedig legkevésbé sem terhelné a Város pénztárát, mert mint láthatni, a két jegyző fizetésébül pótoltatnék (sőt a honvédel­mi bizottmánynak múlt évi 10960-ik sz. a. költ rendelete értelmében a három jegyző fizetésébül egytül-egytül 35 pfirt-t levonatván, öszvesen 105 pfrt : t, mely öszveg a pénz­tárba marad.) 4 4-er A telekbíróságra nézve odajárul véleménye a küldöttségnek, hogy noha közgyű­lési határozat szerint három egyénre van szorítva, mindazon által ezt a küldöttség célhoz vezetőnek nem annyira látja; hanem véleménye szerint egyedül a Város mérnökére (pol­gármester felügyelete, és befolyása mellett) 3 bizassék, (évenkint pedig minden fekvő pol­gári vagyonok öszveirattassanak a levéltár részére) 6 , mi azonban a szerződéseknek az illető jegyzőkönyvbe (szórul-szóra) 7 leendő beírását illeti, azt az ajánlott város írnoka is megtehetné. 5-ör Nem kerülheti figyelmét a küldöttségnek még az sem, hogy a Városnak igen szüksége lenne egy saját orvosra is, minél fogva a tisztviselők számához még egy orvos tudort is ajánl és pedig azért, mivel más városok példájakint annyi ezer lélekbül álló városnak a dühöngő betegség és egyéb előre nem látható veszély rögtöni elhárítása, s illetőleg megakadályoztatása tekintetébül a köz szükségén kívül (még felsőbbi rendelet szerint is a községeknek az orvos tartása ajánltatik.) 8 6-or Közgyűlési határozatához képest előfogati és szállásolási biztosság ideiglenesen állítatott; ezen állomást továbbá is meghagyatni kívánja a küldöttség, azon hozzáadással, 445

Next

/
Thumbnails
Contents