Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)

Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.

2-or, Hogy a kihirdetés f. hó 6-án, isteni tisztelet tartása előtt a népnek, népgyűlés előtt Önnek jelenlétében történjék és maga a történendő kihirdetés a népnek mi célszerűbben tudtára adassék. 3-or, A meghirdetés után szóljon Ön a néphez célszerűleg - kiemelve, hogy a nemzet független önállóságától függ egyesek önállósága és szabadsága - míg a nemzet külkormányzat viszonyaitól függ, addig önviszonyaiban sem függhet önakaratától, mi a szabadság feltétele. 4-er, Ugyanez alkalommal kinyilatkoztatja Ön, hogy semminemű jelek, címek és felírások, mint a szenvedett szolgaság gúny emlékei, meg nem türetnek, annálfogva, ha olyasok találtatnak, a megsemmisítés végett nekem bejelentendi, mert ez egyesek dúlásától nem függhet. Azonban 5-ör, Figyelmeztetendi Ön a népet, hogy bár minden emlék és összeköttetés megszűnik, ezért mindaddig, míg a nemzet a maga beléletéről újabb törvények által nem gondoskodik, a régieket tiszteletben kell tartani, mert a törvény a nemzet akaratának bélyegét hordja magán, míg ismét mást nem alkot, és ezért rend és nyugalomra intendi. 6-or, Lehető leghatályosabban felhívja a népnek áldozati készségét, s kiemelendi, hogy a magyar nemzet szabadságának alkotmányos élete nincs még befejezve, és ami még hiányzik, éppen azért maradt el, mert a nemzet kormánya az ellenség kiverésének gondjaival volt elfoglalva. A bel viszony ok elrendezése csak békében eszközöltethetik, pedig a békét régi közmondás szerint is csak úgy tarthatjuk fenn, kimondott függetlenségünket úgy óvhatjuk meg, ha egy tekintélyes erő áll készen nem annyira az ellenség megtörésére - mert istennek hála, az már megtöretett - mint inkább, hogy ellenséges erő reánk törni ne merjen, és így polgári beléletünkben mielőbb elrendezhessük azt, amiért annyit áldoztunk, hogy minden ember nyugodt és szabad lehessen. Felhívand tehát Ön minden sorsúakat pénzbeli adakozásra, legfőképp a tehetőseket, és az egész községet újonc kiállításra, hogy és miképp fogja ezt eszközölhetni, belátására bizom. Végre 7-er, Gondja legyen Önnek arra is, hogy a küldött nyomtatványi példányok a testületekhez, milyenek céhek sat. ne csak eljussanak, hanem ott is meghirdettessenek, és a fentebbiek szerént kellőképp megmagyaráztassanak. Magától értetvén, hogy e megbízólevelem erejénél fogva a községnek elöljárói Önnel közremunkálni és minden rendelkezései iránt engedelmeskedni tartozandnak. Ami az egyházi szertartásokat illeti: Maga a nemzetgyűlés nyilatkozata s illetőleg határozata kimutatja a teendőket, hogy tudniillik, az egyházi beszéd arra legyen alkalmazva, miként a népnek szabadságérzete emeltessék és a magyar ügy állásának igazságát belássa. Ily egyházi beszédnek kell tehát tartatni, különösen megkívánom azonban, hogy a nép előtt kifejtessék, miként a jelen környülmények

1 között, az ausztriai nézetekkel egyetérteni, vagy azokhoz éppen segédkezet nyújtani nemcsak a hazafisággal, becsületességgel, de a keresztény hit tanaival is merőben ellenkezik. Kívánom továbbá, hogy az egyházi beszédben szintúgy, mint a polgári néphez szóláshoz, kifejtessék, hogy ha valaha, most van leginkább szükség pénzbeli adakozásra és újoncok kiállítására, mint ez a 6. pontnál bővebben érdekeltetett. És utoljára az egyházi foglalkozás gondjai közé számítom, hogy a tudva lévő határozat az oskolákban is a gyermekek előtt felolvastassák és megmagyaráztassék, és ezt azért, hogy a jövő nemzedék ne csak megtudja jobb sorsának fordulati idő korszakát, de a 409