Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)

Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.

9-ik pontjához képest azonnali eltávozásra utasítsa - a közbejött és szükségtelen bírói választást pedig vonja vissza. Tisztelettel maradván A Tisztelt Megyei Bizottmánynak őszinte szolgája: Gr. Károlyi Lajos s.k. 2 oldalas, kézzel írt eredeti tisztázat - BML Védbiz. ir. 679/1849. A földbirtokos dátum nélküli beadványát 1849, március 7-én tárgyalta a megyei védbizottmány, az orosházi főszolgabírónak az igazságügyminisztérium 1849. február 14én kelt leiratával kapcsolatos jelentésével egyidőben. (A főszolgabíró szerint a nagyszénásiak a birtokos által meghatározott szerződési feltételeket nemfogadták el, „miután azonban költségesen épített lakhelyüket nem örömest hagynák el, az egyezkedéstől nem idegenek."- Védbiz. jkv. 344/1849. jkv. sz.) A védbizottmány Bogyó János főügyész, Kis Péter főszolgabíró, Pusztai Ádám orosházi képviselő és Stummer Lajos főszolgabíró részvételével bizottságot küldött ki a községbe az ügy mielőbbi elintézésére. A küldöttség azonban március 16-ig sem érkezett meg a helyszínre. Stummer főszolgabíró az alispánt kérte ekkor kelt jelentésében, hogy a bizonytalan helyzetben levő nagyszénásiak ügyében a bizottság mielőbb szálljon ki. (BML Védbiz. ir. 449/1849.) Március 27-én a község a küldöttségnek beadta az új szerződéssel kapcsolatos kívánságait. Március 28-án kelt Bogyó János főügyész, Stummer Lajos szolgabíró és Nagy Károly megyei esküdt jelentése, amelyben közlik, hogy a községet felkeresve, annak imaházába meghívták az uradalom képviselőit és a szénási elöljárókat, akik mellett a lakosság is szép számban megjelent. A küldöttségnek sikerült közvetítőként a vitás kérdéseket tisztázni és az új, 1849. szeptember 29-ig érvényes szerződést ott a helyszínen formába önteni. A szerződés a föld használatáért járó szolgáltatások mellett intézkedik az előző egyezségből elmaradt tartozások rendezéséről. A 13. pont ismét tartalmazta az uradalom által kinevezendő felvigyázókat is, arra azonban nincs adatunk, hogy a megye pártfogásával választott községi elöljáróságot megszüntették-e? (BML Védbiz. ir. 679/1849.) 1 Szegvár, Csongrád, Felgyő, Földvár, Sámson, Mártély dohánykertészeiről van szó, akik árendát fizettek a földesúrnak az általuk használt területekért. (Herczeg Mihály: Adatok a Károlyiak Csongrád-vásárhelyi uradalmának feudalizmuskori történetéhez. - Tanulmányok Csongrád megye történetéből IV. Szerk.: Farkas József, Szeged, 1980. 89-90.) 232. Gyula, 1849. március 3. Az orosházi őszi legelőfoglalás főszereplői és a rájuk kiszabott büntetések Alábbirott, az orosházi legelőnek erőszakos, s törvénytelen elfoglalásából eredt és emiatt törvényszékileg elítélt lázongók folyamodása alispánilag kiadatván avégett, hogy a törvényszéki ítéletnek egybevetéséből véleményem kísérete mellett jelelném ki azokat, kik lennének bizottmányilag ajánlandók hátralevő rabságnak elengedésére? 385