Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)

Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.

más egyéb helyeken az erőszakos elfoglalások - meg is kérem a Gróf Úr ügyvédjét, jönne hozzám értekezés végett, hogy tudhassam, mit kíván tulajdonképpen - és annálfogva mit terjesszek a lakosság eleiben - ezt ügyvéd úr soha nem teljesítette, s így az ügy tárgyalása elmaradt, mert megindítani nem lehetett. Azt, mintha én tudnám, és ösmemém legjobban a veszély fenyegetéseit, melyek miatt Gróf Úr a legelő használatától elesett - érzeni egyátalyában nem tudom, mert igaz, hogy a tisztek nálam voltak tanácsadás végett - de erőszak esetére, és mint később kifejtettem az erőszaknak (semmi nyomát nem láttuk közben jöttnek sem én sem a megyei gyűlések)

1 - így tartalmazzák ezt a megyei iratok - és miután én magam is vagyok meggyőződve, s így tudom a történteket. Ezen nézettől el nem távozhatok és Békés városa ellen ellenkezőt azokkal, miket a megye előtt felderíttetett, sem a megye eleibe, sem felsőbb helyre (nem terjeszthettem, ezután sem)

2 terjeszthetek - nem is terjesztek. Itt befejezhetném levelemet, de Grófúr iránti tiszteletem jeléül, s hogy jobban felvilágosítva legyen, ime röviden elmondom nézeteimet. A Gróf előtt 3 út áll nyitva, egyezség, folyamodás (a megyei bizottmányhoz)

3 v[agy] felsőbb helyre és per. (Ha a Gróf Úr a két utolsót választja, úgy én reám semmi nem tartozhat, mert magam is békési lévén, érdeklettnek tekintethetem - és miután a Gróf hozzám írt mindég, hozzám folyamodott, nem is képzelhettem egyebet, minthogy barátságos kiegyenlítést akar, erre nézve p[edig] semmi biztos irányt, mint fentebb említeném, nem nyerhetvén, nem is működhettem, és úgy tartom, meggyőződhetik a Gróf Úr, hogy rajtam semmi sem múlt, másrészről, ha látandja, hogy ha sajnálom, ha a Gróf előtt nékem ki kell fejteni).

4 A fentebbiek szerént, ha a Gróf Úr azon nézet mellett marad, mi szerént orvoslást azért követel, mert a békésiek erőszakot követtek el, úgy tartom, akkor a Gróf Úr nem tehet egyebet, mint vagy felsőbb helyre folyamodik, vagy pert kezd - mert politikai úton az ügy a megyénél már tárgyalva volt, és a Gróf állításával homlokegyenest ütközőleg ösmértetik - és mert a megye így döntötte el, természetes, hogy én a megye felett nem állván, s a megye előtt egészen ellenkezőleg feltüntetett ügyben minden politikai úton történhető befolyásom is meg van szüntetve - annyival inkább, mert érdeklett vagyok. Ezekből önként következik, hogy midőn a Gróf sem felsőbb helyre nem folyamodott, sem pert pert nem kezdett - hanem az én közbenjárásomat veszi igénybe, nem isJcépzelhető részemről egyéb eljárás, mint mit egyezség útján eszközölhetnök - erre nézve p[edi]g a Gróf Úr részéről nem teljesíttetett az, aminek az én lehető eljárásomat megelőzően kellett volna. Ha tehát a Gróf Úr netalán azért támaszkodott rám, v[agy] azért késett más utat választani (mert az ügy ilyetén állásáról másként vélekedett),

5 mert puszta panaszos folyamodásokkal vélte eldönthetőnek - mire most feltártan áll a Gróf Úr előtt minden, kifejtve a lehető törvényes orvoslás útjai - a Gróftól függ a választás - s így, amennyiben a Gróf Úr meggyőződik afelől is, hogy engem nemcsak nem okolhat, de belátandja azt is, hogy ha egyéb utat sikeresebbnek vél, mint a barátságos egyezkedés, melyre nézve szándéka előttem teljesen ösmeretlen - úgy én mint érdeklett fél is, egyáltaljába nem működhetem? Egyébként amit a megyérei folyamodásról érintek csak saját nézetem, s meglehet hibás - mert e nézet mellett is, h[ogy] Gróf Úr a megyei Bizottmányhoz is teljes szabadsággal folyamodhat, kétségbe egyáltaljába nem hoztam is hozni nem akarom. 379