Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)

Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.

meg Békés megye közönsége, hogy amely nemzet magát elhagyja, azt az Isten is elhagyja, s amely nép szabadsága szerint ügyéért vérének utolsó cseppjét, s vagyonának utolsó fillérét áldozni nem tudja, nem akarja, az olyan népre a szolgaság járma fog nehezedni. Azért a hov[édelmi] bizottmány és a nemzet nevében felhívom Békés megye közönségét, a kitörésben, az áldozatkészségben nem csüggedni, mert csak a haza iránti áldozat és tettkészség által foghatja megmenthetni a vad ellenség fegyvere elől életét, és rabló kezeitói vagyonát, s felhívom különösen arra, miképp derék és a hazának már annyi nemes szolgálatot tett önkénteseit, ne csak vissza ne híjjá, de sőt őket az ottan maradásra - még ha jönni kívánnak is - buzdítsa és segítse. A nemzet szemei orködőleg függenek az egyes megyék hazafi készsége felett, én nem hiszem, hogy Békés megye közönsége azt akarná, miképp a nemzet ítélő hangja róla azt mondhassa: imé egy megye, mely polgári kötelességének teljesítésében, hazája, azaz saját szabadsága biztosítására irányzott lépteiben kifáradt. Kelt Budapesten dec [ember] 16-án [1]848. a honv[édelmi] bizottmány elnöke Kossuth Lajos mk. / oldalas, kézzel írt egykorú másolat - BML Áll. Biz. jkv. 1372/1848. december 19. Közölve: KLÖMXIII. 766. 1 így, helyesen Máríássy 195. Orosháza, 1848. december 16. A megye rögtönítélő'bírósága halálra ítélte az orosházi piacon lázító Oláh Istvánt (tartalmi kivonat) (Az orosházi népmozgalom ellen kiküldött kormánybiztos és a fenyítő törvényszék működése idején jelent meg a községben a vádlott, história könyvecskék árusítása közben lázította a népet, emiatt újabb kitörésektől lehetett tartani. December 14-én a hetipiacon lázító beszédet tartott, hiába figyelmeztették a jelenlévők a fenyítő törvényszék működésére. A kormánybiztost azzal vádolta a nép előtt, hogy nem a felsőbb hatóság, hanem a vármegye és az urak küldték, pecsétjét cigány csinálta, „rongyos Íródeák" csupán. Magát mondta a kormánybiztosnak, Kossuth emberének. Káromkodva állította, hogy a kormánybiztossal verné agyon a többi urat is. Két tanú vallomása szerint a piacon elmondottakat a kormánybiztos szemébe is kész megmondani. A vádlott cselekménye a rögtönítélő bíróság elé állítását tette szükségessé. Nem fogadta el a bíróság azt a mentegetőzését, hogy az elmondottakat Orosházán hallotta. Tettét súlyosbítja, hogy házról-házra járva a községben nem csillapítani, hanem tovább ingerelni igyekezett a lakosságot. Oláh István arra is hivatkozott, hogy ittas volt tette elkövetés336