Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)

Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.

Boczkó Dániel, az akkor Zaránd megyéhez tartozó Körösbányáig ment előre Gaál László őrnagy csapataival, Riedl őrnagy katonái és a román felkelők nyomában. Az Aradról érkezett kedvezőilen hadihírek miatt visszafordultak Arad felé. Útban, nove/nber 14én értesültek arról, hogy az ellenség Lippát bevette. A magyar erők a szomszédos Radnára, majd Ó-Aradra menekültek, az ellenség pedig megszállta Új-Aradot. Boczkó Dániel ennek ismeretében szólította fel november 14'én kelt levelében Békés megyét, hogy a korábban Zaránd felé irányított, de később feloszlatott 600 főnyi nemzetőrcsapatot Aradra irányítsák, a megye főispánjának vezetésével. (Boczkó levelét l. BML Alisp. ir. 1046/1848.) A támadó ezúttal Rukavina altábornagy, Temesvár parancsnoka volt, aki Arad várának élelmiszert akart szállítani, és miután sikerült áttörnie az Aradot körülvevő ostromgyűrűt, tervét teljesítette is. (Breit I. 126-127., Borús 1984. 477.) A megyétől várt nemzetőrcsapatot a Temesvárról induló támadás ellen kívánta a kormánybiztos irányítani. Szervezését e felhívással rendelte el a megye alispánja, amelyből a Magyargyulának küldött példány maradt meg. 1

A mai Pusztaottlaka, amely ekkor még Arad megyéhez tartozott 2 Boczkó fenti levelében utalt rá, hogy a Zaránd megyei főispán ót úgy tájékoztatta, a Békés megyei sereg Zarándba készült. Nincs ugyan az iratokban vonatkozó utalás, de valószínűsíthető, hogy Gaál őrnagy előnyomulása következtében a nemzetőrség nem indult el, hanem szétoszlott, és visszatért lakóhelyére. (Az 1090/1848. sz. állandó bizottmányi határozatot 1. 166. sz. dokumentum.) 3 Kiemelés az eredetiben 4

Ua. 178. Pest, 1848. november 18. Kossuth, az OHB elnöke ígéretet tesz arra, hogy a katonaság megvédi Békés megyét 3207/E A honvédelmi bizottmány Békés megye közönségének Önök november 13-diki s nov [ember] 16-diki felterjesztésükre, melyekben a honvédelmi bizottmánytól megyéjök s a magyar alföld védelmére 2 ágyút s fegyvert sürgetnek, sajnálattal válaszolja a bizottmány, hogy egyes helyek védelmére ágyúkat s fegyvereket már csak azért sem adhat, mert az egész ország védelme általános stratégiai szempontok szerint rendszeresen intéztetik. Azonban a hadseregnél meg vannak téve a rendelések, hogy azon nem várt szerencsétlen esetre, ha a lázadó fegyveres erőnek sikerülne Aradon innen nyomulni, a magyarság határai, s Békés megye népe a rablóktól megvédessék, s a visszavonulás stratégiai tekintetek szem előtt tartásával, legcélszerűbben eszközöltessék. Pest, november 18-án 1848. az Orsz[ágos] Honvédelmi Bizottmány Kossuth Lajos sk. elnök 305