Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)
Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.
Eszerint Temesvár és Arad közötti comunicatio 4 megszakadt. A győzelem ára részünkről 3 halott és 5 sebesült. Sietve - Isten adjon sok oly vezért hazánknak, mint Márjássy és sok oly katonát mint a békési és debreceniek. Tomcsányi József sk. Ó-Aradon október 22-én reggel 8 órakor 1 oldalas, kézzel írt eredeti tisztázat - BML Áll. Biz. ir. 963/1848. Közölve: Oláh I. 351. A Békés megyei népfelkelők október 19-én indultak és 20-án érkeztek meg Aradra. Létszámuk a táborban tartózkodó Tomcsányi József másodalispán szerint 8-9000 fő volt. Megérkezésük után rögtön bekapcsolódtak az Arad körülzárását célzó hadműveletekbe. Máriássy őrnagy, az aradi csapatok parancsnoka, két részre osztotta a rendelkezésre álló erőket. Az egyik oszlopot Zurics Ferenc debreceni nemzetőr kapitány vezetésével Lippán át irányította Új-Arad felé, míg maga Máriássy Pécskán át indult ugyanoda. Zurics seregében 3000 Békés megyei, a Pécska felől támadók között 1000 orosházi népfelkelő volt jelen. (Oláh I. 350.) Az orosháziak ugyanis a tótkomló siakkal együtt, a megyei seregtől elkülönülve indultak el, mert őket előbb megkeresték a veszély hírével az aradi védbizottmány küldöttei. (Oláh L 363.) A magyar hadmozdulatokra az aradi várparancsnok gyalogságát is az Új-Arad körül, Blomberg ezredes parancsnoksága alatt táborozó dzsidások megerősítésére rendelte ki. Október 21-én indult meg Máriássy és Zurics összehangolt támadása. Máriássy Pécskánál, Zurics Kisfaludnál találkozott az ellenséggel, akit sikerült az aradi várba visszanyomni. Máriássy Új-Aradot, Zurics pedig Lippát szabadította fel. 1 Helyesen Máriássy János (1822-1905) Szepes megyei középbirtokos nemesi családból származott, bölcsészakadémiát végzett. 1840-tól teljesített katonai szolgálatot. 1848 tavaszától főhadnagy a 2. gyalogezredben, június 19-tól főhadnagy az 5., július l-jétől százados a 2. honvédzászlóaljban. Augusztus 27-től őrnagy, a tiszántúli önkéntes nemzetőrök parancsnoka Aradon. November 6-tól alezredes, az aradi ostromsereg parancsnoka december 24-ig, majd a felső-tiszai hadtest parancsnoka. 1848. április l-jétől ezredes. Világosnál tette le a fegyvert. Aradon 18 évi várfogságra ítélték, 1856-ban kegyelmet kapott, majd a kiegyezés után visszanyerte katonai rendfokozatát. 1878-tól altábornagy. 1887-ben nyugdíjazták. (Bona 1983., 232., Borús 1984. 477.) 2 Az ulánusok dzsidával felfegyverzett lovasság; a lengyelek szerveztek először ilyen csapatokat Európában. Négyszögletes lengyel sipkájuk, kérsorgombos rövid zubbonyuk, ulánkájuk volt. Ausztria 1790-ben állította fel az első ulánus ezredet. 3 Helyesen Zurits Ferenc (1812-?), vagyontalan polgári származású, a nagyváradi katonai nevelőintézetben tanult. Kilépett főhadnagy. (1830-tól 1848 júliusáig a 37. gyalogezredben szolgált.) Júliustól a debreceni nemzetőrség kiképzője, szeptembertől századosa. Az aradi ostromseregben két század debreceni nemzetőr (veres szalagosok) parancsnoka. December 18-tól nemzetőr őrnagy. 1849. január 17-től honvéd őrnagy, majd május 29től alezredes, előbb zászlóalj, majd hadosztályparancsnok. Világos után 1850. júniusában kegyelemben részesült. (Bona 1983. 344.) 4 közlekedés 275
