Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)

Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.

getve, ha az érán tunk nem a legjobb hangulatban levő oláhokkal egyesülni fognak, szétűzése sok vérbe és nagy erőfeszítésbe fog kerülni, minek akadályozása csekélyebb eszközökkel most sikerülhetne, azért sok szavakat mellőzve, szeretett hazánk szent nevébe szólítom fel Önt, hogy a lehető legrövidebb idő alatt megyéjök magyar ajkú lakosaiból Öszveszerkesztett fegyveres erőt, nem annyira Arad megye, mint a közhaza oltalma tekintetéből megyénkbe utasítani szíveskedjék. Aradon, 1848-ik évi október 14-én. Vörös Antal mk. e[lső] alispán 2 oldalas, kézzel írt eredeti tisztázat - BML Áll. Biz. ir. 1059/1848. Szemelvényesen közölve: Oláh l 344-345. Arad várparancsnoka a Lamberg halálát megbosszuló október 3-i királyi manifesztum után a lázadó szerbek oldalára állt. Október 4-én bezáratta a várkapukat és felszólította az aradi lakosságot, fegyverezzék le a nemeztőröket és távolítsák el a városban levő szabadcsapatokat. A követelést az aradiak nem teljesítették, így Berger altábornagy október 7-én több óráig bombáztatta tüzérségével a várost. (Breit I. 124.) Ilyen előzmények után kapta meg Arad megye alispánja Vukovics Sebő délvidéki kormánybiztos október 13-án kelt értesítését Nagybecskerekről (erre hivatkozik a Békés megyénekküldött átiratban), miszerint a Tomasovác melletti táborból felfegyverzett határőrök indultak el, valószínűleg az aradi várparancsnok hívására. A hátirati elintézés és az alispáni jegyzőkönyv 932/1848. számú bejegyzése szerint „Felhívtam minden megyebeli községet az ezen j[egyző]k[önyvlnél látható szerkezet szerint, hogy a haza segedelmére siessenek, miután az említett felhívás már az egész megyébe elküldve volt, jött Boczkó Dániel követ úr, bemutatta, miként ő kormánybiztosul a népfelkelés rendezésére kiküldve légyen, ahhoz képest minden további rendelkezésekkel felhagyva az egész népet Boczkó úr rendelkezése alá Aradra indítottam. Egyébkint az e tárgybeli iratok a bizottmányhoz áttétettek. Kelt Gyulán októb[erj 15-én." Az állandó bizottmány 1848. október 31-én 1059. számon vette tudomásul az alispán intézkedését. Az iratokban nincs meg a népfelkelés szervezésére vonatkozó említett kimutatás. Szombathelyi Antal alispán ugyanis a megyei nemzetőrség mozgósításával akart segítséget nyújtani a veszélyeztetett aradiaknak. Közben érkezett meg a Csanád megyeiek felhívása a fegyverkezésre, miszerint a lázadó szerbek Torontál megyében vannak és Csanádot is fenyegetik. (BMLAlisp. jkv. 932/1848. október 15.) A súlyos helyzet ellenére a nemzetőrség mozgósítása nem járt eredménnyel, sőt több községben fel is lázadtak ellene. Boczkó Dániel orosházi országgyűlési követ csak az általános népfelkelés meghirdetésével tudta leszerelni a községek ellenállását, amikor október 14-én felkereste a megyét. (Oláh I. 346.) Boczkó és a város védelmén fáradozó aradi védbizottmány eltérően ítéltve meg a hadihelyzetet, a népfelkelés szervezése közben ellentmondásos utasításokkal, kérésekkel látta el a megyét. Végül Boczkó október 17-i utasítása volt az irányadó a teendőkre nézve. (Oláh I. 348.) 1 Sok fejű vízi szörnyeteg a görög mitológiában, amelynek minden levágott feje helyett kettő nő. 2 Az Arad megyei Világos és Kovaszinc helységekben kitört lázadásra utalt, amelyet október 20-a körül Gaál László őrnagy semmisített meg. (Breit 1.125.) 3 kiáltvány 263