Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)

Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.

gon túl senkitől nem fog követeltetni többet, mint mennyit becsülettel elbírhat. Békés megye teljesített annyit, mennyit a jelen időkben tehetett, mostanra ereje és tehetsége kimerült, [s]

32 e nép megrontása a hazának hasznára nem lehetvén, a többször említett hadügyminiszteri rendeletben foglaltak teljesítése alól Békés megyét ezúttal felmentetni kérjük. Felemlítettük (kérelmünk támogatására)

33 minden okainkat, s meg vagyunk győződve, hogy az teljesíttetni fog, s mi megtettünk e reményben minden lépéseket, hogy a táborban levők a három hét elteletével hazajöjjenek, annyival is inkább, hogy első induláskor, mely (inkább viselte az)

34 önkéntesség színét, eltávozván (már)

33 mindazok, kik (ezen) kötelességérzettől áthatva, a kiállítást könnyítették, a második felváltás már a kényszerítés színét viselte, s igazolásul, mily irányban történt ez, mily (szomorú)

36 következéseket szült eddig is már, hivatkozunk (e helyen)

37 másodalispánunknak éppen e tárgyban a (hadügyminiszterhez)

38 tett jelentésére, hol (azon erőszakos kitörések)

39 részletesen fel is jelentettek, s melyek után ítélve, ha (a táborban levő őrseregnek)

40 a kitűzött időn túl maradni, vagy éppen harmadik felváltásnak kellenék történnie, a legszomorúbb következményektől lehetne nemcsak tartani, (sőt azokat biztosan előre is sejdítve, mi minden további felváltást, vagy marasztást)

41 egyáltalában kivihetetlennek látunk. Foltény sk. 7 oldalas, kézzel írt eredeti fogalmazvány - BML Áll. Biz. ir. 401/1848. Közölve: Oláh I. 256-260. Az állandó bizottmány augusztus 7-i ülésén a hadügyminiszter július 28-kán kelt rendelete mellett felolvasták a „Bánsági mozduló had" parancsnokának, Kiss Ernőezredesnek a Békés megyei nemzetőrséghez, július 31-i dátummal küldött parancsát, valamint Hadik Ágoston ezredesnek „a tiszáninneni nemzetőrség parancsnokának" ugyancsak a Becskerekről távozó nemzetőrökhöz intézett levelét (1848. augusztus 1.). Mindkét dokumentumban az illetékes parancsnokok köszönetüket fejezik ki a szolgálatot becsülettel teljesítő nemzetőröknek. A miniszterelnöknek és a hadügyi miniszternek címzett felterjesztés sikere érdekében úgy határozott a bizottmányi ülés, hogy az iratot küldöttség vigye fel Pestre, és felkérte a megye főispánját is személyes közbenjárásra. A megye másodalispánja vállalta, hogy személyesen felkeresi a táborban levő nemzetőröket a szükséges utasítások megtételére és a nép megnyugtatására. A hadügyminiszteri rendeletben előírt önkéntes nemzetőrök kiállítását a táborban Karassiay István polgári biztos, a megyében pedig a szolgabírák feladatává tette a bizottmány, noha a felterjesztés a kiállítást lehetetlennek mondta. Legalább tíz heti táborozásra kívánta felkészíteni a testület a jelentkezőket. A bizottmány elrendelte a nemzetőrök összeírásának megismétlését is, mivel korábban nem a törvényes előírásoknak megfelelően történt meg. A munkálat elvégzésének irányítását a bizottmány tagjaiból kinevezett küldöttségre bízták. (BML All. Biz. jkv. 401/1848. augusztus 7. jkv. sz.) A beadványban kérte a bizottmány, hogy a nemzetőrség esetében ne alkalmazzák a rendes katonaságra vonatkozó haditörvényeket. A megye alispánja ugyanis visszatérve az első váltással a becskereki táborból, a bizottmány augusztus 7-i ülésén beszámolt a táborozás alatt történtekről, s a szolgálat egyik, a nemzetőrség hangulatára kedvezőtlen ha218