Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)

Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.

113. Szarvas, 1848. augusztus 4. A másodalispán jelentése a hadügyminiszternek a nemzetőrség második váltása kiállításakor történt szarvasi atrocitásokról Magyarország hadügyi Miniszterének A hadügyminisztériumnak 469. szám alatt kelt (rendeletére)

1 Gyuláról azonnal kötelességem szerénti feljegyzést tettem, azokról, miknek akkoron még tudományában voltam, fájdalom, hogy azolta oly dogok felöl vettem értesítést, melyek csalhatatlan jelenséggel mutatják megyénknek a legnagyobb óvatosságot igénylő állapotát. Vérző szívvel fogok ez állapot leírásához, mert meg vagyok győződve, hogy az részint a tulajdon és törvények szentsége feletti hibás fogalomnak, részint malitiosus,

2 de ügyesen kezelt bujtogatásnak (eredményei, meglehet azonban, hogy része lehet ebben a megfordított iránybani működésnek is, de bármint legyen is,)

3 hallgatásom által netalán reám háramolható felelősséget magamról elhárítani, s az egész dolgot a rendelkező hadügyi minisztérium figyelmébe ajánlani menthetetlen kötelességemnek ösmerem. A július 12-én Makóra, s innét tovább rendelt nemzetőrök felváltására auguszftus] 2a lévén határozva, az oda való útnakindítás július 31-ére rendeltetett, s e rendelet sok erőködések után sikerbe is ment, de miután az első alkalommal táborba indultak többnyire azokból alakítattak, kik azt szívesen, vagy ha nem szívesen is, de törvény és honszeretet parancsolta kötelesség fogalmánál fogva tették - az (akkor)

4 itthon maradottak serege már kevés kivétellel mind olyanokból állott, kik e nemesebb fogalomtól általhatva nincsenek, s csupán kéntelenségből fogván fegyvert, azzal már elindulások előtt még idehaza törvényt tapodólag visszaéltek. Ugyanis ezen a törvényről hibás fogalommal eltölt fegyveres csoport, mert seregnek alig nevezhető, már elmenetele előtt a törvény rendelkezéseit semminek sem tartva, (fegyveres)

5 erőszakkal a velük menetelre kényszerített sok olyan vagyonos embereket, kik különben a törvény világos szavai szerént vagy koruknál, vagy más tekinteteknél fogva kivétel alá esnek - ilyenek közé számíttatik egy érdemes tisztviselő, ki 62 éves és 30 évekig a sorkatonaságnál szolgálván, mint huszártiszt lépett nyugalomra. Voltak esetek, hol vagyonosabb embereket elmenetelre kényszeríteni akarva (távoliétökbe házaik ablakait és /saraujait/

6 összetörték s szobájába belövöldöztek),

7 mint ez történt Szarvason egyik vagyonosabb polgárral, ki maga is felesége is súlyos betegségben lévén, fördőbe

8 utazni kéntelen volt, de ki azonban maga helyett testvérét elküldötte, s mindőn ezt kapitányuk akadályoztatni akarta, azt ütlegekkel fogadták, úgy hogy az (tőlük)

9 csak (futással)

10 menekülhetett. Történt továbbá, hogy előleges rendelkezés végett a szomszéd faluba előrement egyik szolgabíránk házára fegyveres kézzel reá menvén, feleségének szemére vetették, hogy őket megcsalni akarja, hogy a sz[olga]bíró elbújt, s annak kiadására feleségét ház reá gyújtással s gyermekeinek felmészárlásával fenyegették. Történ útközben még megyénk kebelében, hogy egy ürüit hajtó kereskedő nyájából egyet erőszakosan elvettek. Ezekből általlátni méltóztatik, mily kezek közé jutott a fegyver (mi lőn következése az őrsereg erőszakos kirendelésének? a mi leend még ezentúl belőle, ha még újra is ren214