Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)

Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.

szerencséjét országunkba, és csak addig tartott mindég, míg a magyar elhitte, hogy baj van, ez fájdalom, régi időkben éppen úgy, mint most, mikor a szomszéd háza égett. Mégegyszer kérlek tehát benneteket megyém lelkes népe, ne feledkezz meg őseidnek harcias vitézségéről, ne feledkezz meg drága hazánknak gazdag földjéről, emlékezz gyermekeidre és unokáidra. Szívesen halok meg értetek és édes mindnyájunkért (mert én menni fogok hová a kötelesség int), ha hasznos lehetek, örömmel borulok a föld kebelébe, ha Ti és Köztetek az enyimek mentve leendnek, de a gyalázat átkával fogom bezárni ajkamat, ha vesznem kell, és veszni a haza jobbjainak csak azért, mert veszni hagyatok minket, magatokat és a hazát. Mégegyszer gondoljátok meg jól, ki közveszedelem idején semmit sem tesz, éppen annyi, mint aki az ellenséggel egyetért, ügyünk igazsága szerint nekünk múlhatatlanul győznünk kell, de a győzelem után nehéz számolásra legyen kész, ki lanyhán tudta nézni a véres eseményeket, s kinek a hazafi, vagy idegen győzelme mindegy volt, mert aki minket nem segít, az ereje megtagadásával ellenségét segíti, azaz „hazaáruló". Látni fogjuk ennélfogva egymást Komlóson mi számosabban, mi lelkesebben, a bizottmányi ülés végzése szerint f[olyó] július 12-én, addig is (Isten óvja hazánkat.) Gyula, július 7-én, 1848. Békés megye e[lső] alispánja Szombathelyi Antal s.k. A minisztérium megkeresendő az iránt, hogy nemzetőreink csak azon feltétel alatt mennek Makóra az összejövetelre kitűzött helyre, ha három hetek után más menettel váltatnak fel, élelmezésük és zsoldjukat az elindulás napjától fogják húzni, azok p(e)dig, kik az első három századtól, betegséget kivéve magokat kihúzzák, (fegyveres erővel fognak befogattatni), s mindaddig, míg az elment három első század nemzetőr vissza nem térend Makóról, saját költségükön a megye börtönébe fognak raboskodni, efelett a második, (az itthon legutóbbi századdal) a parancs megérkeztekor a kirendelt helyre menni kötelesek lesznek. Ennélfogva meghagyatik a kapitányok[na]k, hogy azon nemzetőrök névsorát, kik helyes és elegendő ok nélkül ki nem állanak, e parancsaikra meg nem jelentek, a városi hatóságnak irántok azonnal tegyenek jelentést, hogy így a hatóság a (maga körénél) fogva azonnal előállíthassa, egyszersmind jelentsék be azt is, hogy kiknek minő fegyvereik vannak, s kiknek nincsen, továbbá azok, kik a lovas őrsereghez Íratták magokat, ha lóval, vagy kellő fegyverrel nincsenek ellátva, a gyalog nemzetőri szolgálat teljesítésére köteleztetnek. Végre Tormássi Lajos rendes, Csausz Lajos t[isztelebeli] megyei főorvosok és Bauer József sebész bizottmányul neveztetnek, kik a nemzetőröket megvizsgálván, alkalmas vagy alkalmatlan voltokról, és csak ezek orvosi bizonyítványaik fogadtatnak [el]. 4 oldalas, kézzel írt eredeti tisztázat - BML Magyargyula város képvist. jkv. 75/1848. július 8. jkv. sz. A nemzetőrség kiállítását az állandó bizottmány július 6-i ülése a városok, községek vezetőire bízta, ennek alapján került sor a gyulai haditanácskozás összehívására, ahol a közigazgatás irányítóin kívül a nemzetőrség tisztjei sőt egy altiszt is résztvett. A megye többi településén hasonló haditanács összehívásáról nem tudunk. 197